Menu

2.4.1. Az ultrarövid hullámok kvázioptikai terjedése

 

Az amatőrök számára elsősorban a 2 m-es sáv, a 144...146 MHz-es frekvenciák tarthatnak érdeklődésre számot. Kivételes esetektől eltekintve, ezeken a frekvenciákon ionoszferikus reflexió már nem fordul elő.

Az ultrarövid hullámok kiválóan alkalmasak olyan távolságok üzembiztos áthidalására, amelyek az elméleti optikai látóhatáron belül vannak. Ezen a távolságon belül térerő-ingadozás gyakorlatilag nem lép fel, és már egészen kis adóteljesítménnyel is - az időjárási viszonyoktól és az ionoszféra állapotától függetlenül - üzembiztos összeköttetések létesíthetők.

A 2 m-es hullámok tényleges, biztonságos hatósugara kb. 15 %-kal meghaladja az optikai látóhatárt. A hullámterjedés-kutatás legújabb eredményei alapján az ultrarövid hullámok elhajlása a Föld felszíne felé a levegőnek a magassággal csökkenő törésmutatójával hozható összefüggésbe. A törésmutató értékét a troposzféra vízgőz tartalma (nedvessége), nyomása és hőmérséklete határozzák meg.

Az ultrarövid hullámok hatósugara közelítő számítással:

 

 

 

ahold a 2 m-es hullám hatósugara km-ben; h1 az adóantenna magassága m-ben és h2 a vevőantenna magassága m-ben.

A (2.3) összefüggés a Földnek az ún.. "négyharmad" sugarán alapszik, vagyis nem a tényleges 6370 km-es földsugárral számolunk, hanem az egyharmaddal megnövelt 8500 km-es értékkel.

 

Az ultrarövid hullámok terjedése
Tartalom
Az ultrarövid hullámok nagytávolságú terjedése