Menu

3.2.3.2. Vonatkozási antennák

 

Tudományos pontosságú mérések vonatkozási alapja a már ismertetett gömb- vagy izotróp sugárzó, amely a tér minden irányában azonos intenzitású sugárzást bocsát ki, vagyis szabályos gömb alakú sugárzási jelleggörbéje van. Vonatkozási antennaként ritkábban használják az ún. elemi dipólust, amelyet Hertz-dipólusnak vagy rövid dipólusnak is neveznek, és amelynek elektromos  hossza nagyobb, mint λ/8. Összehasonlítási alapul a mágneses térerősség síkjának megfelelő H síkbeli kör alakú jelleggörbéjét használják. Ezért szokás az elemi dipólust mágneses dipólusnak is nevezni. Minthogy az elemi dipólus jelleggörbéje nem szabályos gömb, és így bizonyos fokú irányhatása van, az izotróp sugárzóra vonatkoztatott nyeresége 1,76 dB.

A leggyakrabban használt vonatkozási antenna a már ismert félhullámú dipólus, amelyet ezért normált dipólusnak is szokás nevezni. Egyik legfontosabb előnye, hogy könnyen készíthető el, és a fogyasztóhoz (vevő), illetve generátorhoz (adó) nehézség nélkül illeszthető. Izotróp sugárzóra vonatkoztatott nyeresége 2,15 dB.

A fentiekből kitűnik, hogy egy antenna nyereségének megadásakor mennyire fontos a vonatkozási antennát is feltüntetni. Így pl. a vonatkozási antenna feltüntetése nélkül megadott nagy nyereségértékek általában a gömbsugárzóra vonatkoznak. Minthogy azonban a gyakorlatban a nyereséget, a normált dipólushoz szokás hasonlítani, hiányzó adatok esetében 2,15 dB-ig terjedő pontatlanságok is felléphetnek.

 

A nyereség meghatározása
Tartalom
A nyereség és a sugárzási jelleggörbe közötti összefüggés