Menu

3.2. Az antenna irányhatása és nyeresége

 

Az olyan antennát, amely az energiát a tér minden irányába egyenletesen sugározza ki, gömb vagy izotróp sugárzónak nevezzük. A „gömbsugárzó" elnevezés már utal az irányhatás tökéletesen szimmetrikus, gömb jellegére. A jelenség a fénytanból vett hasonlattal szemléletessé tehetõ: képzeljünk el egy üveggömböt, amelynek középpontjában pontszerû fényforrás van. Ez a fényforrás a teljes gömbfelszínt egyenletesen világítja meg (belülrõl), vagyis a felület bármely pontján azonos fényintenzitás (sugárzási sûrûség) mérhetõ.

A valóságban ilyen ideális gömbsugárzó nem ké­szíthetõ, ezért csak elméletben létezik, és tulajdon­képpen összehasonlítási alapul szolgál csupán. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy semmiféle gyakorlatilag kivitelezett antenna nem képes a tér minden irányában egyenletes térerõsséget létrehozni. Más szóval: minden antennának van valamilyen irányhatása, amely az antenna irányjelleggörbéjével (sugárzási jelleggörbéjével) írható le.

Az antenna irányjelleggörbéje, pontosabban sugárzási jelleggörbéje, csak háromdimenziós (térbeli) módszerrel ábrázolható. Minthogy egyszerû eszközökkel rajzpapír síkján a térerõsség térbeli eloszlása nem adható vissza, a gyakorlatban kielégítõ pontossággal jellemezhetjük az antenna irányhatását a sugárzási jelleggörbe függõleges és vízszintes metszetével.

Az antenna sugárzási jelleggörbéje és az antennanyereség között közvetlen összefüggés van. Ennek érzékeltetésére ismét térjünk vissza az iménti fénytani hasonlatra. Ha az említett, központosan elhelyezkedõ fényforrást reflektorral (pl. parabolatükörrel) látjuk el, az a rendelkezésre álló fényt nyalábolja (irányítja). Ez azt jelenti, hogy a nyalábolás mértékétõl függõen a gömbfelületnek csupán jól körülhatárolt részét éri a fény. A gömbfelületnek ily módon megvilágított részén azonban sokkal nagyobb fényintenzitás mérhetõ, mivel a teljes sugárzási energia az elõbbi esettel szemben most nem a teljes gömbfelszín megvilágítására fordítódik, hanem a felület egy részére koncentrálódik. A sugárzás intenzitása tehát annál nagyobb, minél erõsebb a nyalábolás. Ezért a gömb „megvilágításra" vonatkoztatott sugárzás-intenzitás növekedése a nyereség, a sugárzási jelleggörbe egyenes függvénye. Akár a sugárzási jelleggörbe, a nyereség is az adott irányban elért sugárzás-koncentrálás mértékének jellemzésére szolgál.

 

A félhullámú dipólus hatásos hossza (hatásos magasság)
Tartalom
A sugárzási jelleggörbe