Menu

5.1.2. Kéthuzalos tápvonalak

 

Legkisebb a veszteségük a légszigeteléses nagy­frekvenciás tápvonalaknak. Ezért a rövidhullámú amatőr-gyakorlatban még ma is szívesen alkal­maznak saját készítésű légszigeteléses, kéthuzalos tápvonalakat. A két huzal közötti távolságot jó minőségű szigetelőanyagból álló térköztartók se­gítségével lehet állandó értéken tartani. Az ilyen tápvonalakat feeder-nek, vagy tréfásan "macska­létrának" is szokták nevezni (5.8. ábra).

 

5.8. ábra. Légszigeteléses kéthuzalos tápvonal (a) elvi vázlat; (b) térköztartó rögzítése

 

A kívánt hullámellenállás biztosítása céljából a szükséges betartandó térközátmérő (D/d) viszony az 5.4.  ábráról olvasható le, azonban mechanikai okokból a hullámellenállás értékét célszerű Z =500 és 600Ω között megválasztani. Kisebb hullámellenállások tartományában a térköz ugyanis nagyon kicsi lesz, és így a tápvonal stabilitása nem lesz kielégítő, vagy pedig túl sűrűn kell térköztartókat alkalmazni, ami a veszteségeket növeli.

A műanyag szigetelésbe ágyazott kéthuzalos tápvonalak - a kereskedelemben tv-szalagkábel néven ismertek - olcsók és kis súlyúak. A dielektrikumuk legtöbbször polietilén. A kereskedelemben kapható szalagkábelek hullámellenállása 120, 240 és 300Ω között van (5.9. ábra).

5.9. ábra. Tv-szalagkábel

 

Az új szalagkábelek csillapítása igen kicsi, veszteségük kevesebb, mint a hasonló méretű koaxiális kábeleké. Az időjárás viszontagságainak és az intenzív napsugárzásnak kitett műanyag szigetelésben lejátszódó öregedési folyamatok következtében a csillapítás idővel növekszik. Minthogy a dielektromos tulajdonságok romlásának fő oka a Nap ultraibolya sugárzása, az öregedési folyamatot a műanyag pigmentálásával, pl. koromadalék segítségével igyekeznek gátolni, vagy legalábbis  késleltetni.

Különösen kedvezőtlenül viselkednek a szalagkábelek esős, ködös időben, harmat vagy zúzmara képződésekor: ilyenkor felszínük vékony nedvességréteggel vonódik be, amely a hullámellenállás  ellenőrizhetetlen változását okozhatja, és ezen felül a csillapítást is növeli.

A szalagkábel további hátránya, hogy fémes tárgyak, épületrészek stb. közelében változik a hullámellenállása. Ezért a szalagkábelek telepítésekor ügyelni kell arra, hogy lehetőleg szabadon és geometriai helyzetükben jól rögzítve helyezzük el.

A tömlős szimmetrikus tápvonal (5.10. ábra) az időjárás behatására kevésbé változtatja tulajdonságait.

5.10. ábra. Tömlős szimmetrikus tápvonal

 

A két huzalt tömlőszerűen körülvevő műanyag dielektrikum vagy üreges, vagy habosított műanyagból készült, és ezért általában kisebb a csillapítása, mint a hasonló méretű szalagkábelé.

Az 5.11. ábrán látható árnyékolt szimmetrikus  kettős tápvonalat ritkán használják: ára is és csillapítása is valamivel nagyobb, mint a hasonló méretű árnyékolatlan szalagkábelé. Az árnyékolt tápvonalak kétségtelen előnye, hogy időjárásállók, és tulajdonságaik hosszú használat után sem változnak lényegesen. Telepítéskor nem kell a környezeti hatást figyelembe venni, és tetszés szerint helyezhetők el.

5.11. ábra. Árnyékolt kettős tápvonal

 

Az árnyékolt szimmetrikus kettős tápvonalak hullámellenállása 120 és 240Ω között van.

A különféle tápvonalak jelölési módjait a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) ajánlásai alapján szokás elvégezni.

 

A hullámellenállás mérése egyszerű eszközökkel

Tartalom

Koaxiális kábelek