Menu

6.3. A gamma-illesztés

A rövidhullám tartományban akkor célszerű a gamma-illesztés használata, amikor szimmetrikus sugárzót (főleg forgathat iránysugárzókat) külön szimmetrizáló transzformátor közbeiktatása nélkül akarunk koaxiális kábellel táplálni. A T-tagos illesztéshez hasonlóan, segítségével impedancia illesztés is megvalósítható; mint a 6.4. ábrán látható, a gamma-tag lényegben egy fél T-tag. Ez a megoldás elektromos szempontból látszólag nem tökéletes: az aszimmetrikus táplálás miatt feltételezhető ugyanis, hogy a dipólus két fele nem gerjesztődik egyenletesen. Ez azonban csak látszólagos, ugyanis a gamma-illesztés a gyakorlatban nagyon jól bevált, s az amerikai antenna ipar, amely amatőrantennák gyártásával is foglalkozik, egyes nagysorozatban készített forgathat, többelemes irányantennáinál gyakran alkalmazza a gamma-illesztést.

 

6.4. bra. Cső-suágrzó gamma-illesztse tetszőleges koaxiális kábelhez

Minthogy a legtöbb rövidhullám irányhatás antennának a kis elemtávolságok miatt általában kis bemeneti impedanciája (~20...30Ω) van, a gamma-illesztőtagot általában 1:3 arány impedancia transzformációra méretezik. Egy a kereskedelmi koaxiális kábelek impedancia helyesen csatlakoztathatók. Az induktív reaktanciát ez esetben is kapacitíve szokás kompenzálni.
A 6.4. ábra szerinti gamma-illesztés méretezési adatai a 6.1. táblázatban találhatók.
Az illesztőtagot tart fémes rögzítőbilincs a sugárzón eltolható. A beállításkor - beforgatott forgókondenzátornál - a bilincs helyzetét addig változtatjuk, amíg a hullámosság a koaxiális kábelen minimális lesz. Ezután a forgókondenzátort lassan kifelé forgatva az induktív reaktanciát ki hangoljuk, míg a maradék hullámosság is eltűnik.

 

6.1. táblázat. Gamma-illesztés méretadatai (közelítő értékek)

Sáv
L csőhossz
D térköz
C max. kapacitása

d2 ; d1 viszony

m
cm
cm
pF

10
15
20

80
120
170

10
14
16

50
80
150

0,15...0,25
0,33
0,15

 

A T-illesztés
Tartalom
Az Omega-illesztés