Menu

6.4. Az Omega-illesztés

A gamma-illesztés elektromosan tovább javított változatát, az omega-illesztést elsősorban olyan rövidhullámú antennákhoz használják szívesen, amelyeknél a gamma-tag bilincsének ide-oda tologatása egy magas és lengő tartóoszlop tetején körülményes (és néha veszélyes!) művelet lenne. Az omega-tag rögzítő bilincse nem állítható, hanem szerelés alkalmával mindjárt és véglegesen rögzítjük a sugárzó középpontjától előre számított távolságban. Az illesztőelemet a középpontban felszerelt két forgókondenzátor segítségével hangolják.

 

6.5. ábra. Omega-illesztés középen meg nem bontott sugárzóhoz

Ez rendkívüli mértékben megkönnyíti a hangolási műveletet, mert - szükség esetén - a két forgókondenzátor még nagyobb távolságról is (pl. a tengelyekre rögzített tárcsa és zsinórok segítségével) szabályozható.

Az omega-illesztés további előnye, hogy a hossza csupán fele akkora, mint a gamma elemé.  Az anyagtakarékosság mellett ez az illesztőrendszer mechanikai szilárdságát is növeli.

A 6.5. ábrán egy bevált omega-illesztés vázlata látható. A C1 forgókondenzátorral - akárcsak a gamma-illesztésnél - az induktív reaktancia kompenzálható, míg a C2 kondenzátor a tologatható bilincs szerepét veszi át: segítségével könnyen és gyorsan állítható be az alkalmazott koaxiális kábel hullámellenállásának megfelelő talpponti ellen állás.

Az omega-illesztést a 6.1. táblázatban a gammaillesztésre vonatkozó adatok alapján méretezhetik,  csupán l méreteit kell megfelezni. A C2 forgókondenzátor értéke beforgatott állásban:

A C1 és C2 kondenzátorok egyszerű kivitelű, vevőminőségű légszigeteléses forgókondenzátorok lehetnek. A forgó-állórész közötti hézagnak nem kell nagynak lennie, mert a sugárzó talppontjában még viszonylag nagyobb adóteljesítmény esetében sem lép fel nagyobb feszültség. A hangolás végén

6.6. ábra. Omega-illesztés szerkezeti felépítése

a forgókondenzátorok megfelelő értékű fix kondenzátorokra cserélhetők; ügyeljünk arra, hogy  az alkalmazott kondenzátoroknak minél kisebb  hőmérsékleti tényezőjük legyen. Célszerűen műanyagba sajtolt csillám, esetleg stiroflex kondenzátorokból kell a - legritkább esetben kerek - értékeket összeállítani. Ugyancsak jól beváltak a kis méretű és viszonylag olcsó harangos légszigeteléses hangolók (trimmer-kondenzátorok). Ezeket a hangolás befejezése után egy-két csepp nitrolakkal rögzítjük.

A Cl és C2 kondenzátorokat - bármilyen kivi telt is alkalmazunk - vízmentesen záró polisztirol dobozkába helyezzük, és gondosan leragasztjuk, nehogy nedvesség érje őket.

Az illesztőtagot - betáplálási ponthoz közeli végén- a sugárzóhoz szigetelten kell rögzíteni; itt egyszerű kerámia térköztartó szigetelő alkalmaz ható, vagy pedig olyan fémlemez bilincspár, amelynek összekötő darabja szigetelőanyagból (pl. plexi vagy novotex lemezcsíkból) készült.  A 6.6. ábrán egy omega-illesztés mechanikai kivi teli vázlata látható, míg a 6.7. ábrán egy ötelemes Yagi-antenna látható, amelynek illesztése omega taggal van megoldva.

6.6. ábra. Omega-illesztés szerkezeti felépítése

Az omega-illesztőtag segítségével gyakorlatilag állóhullám-mentes illesztés érhető el, ez azonban a változó évszakok függvényében csak akkor biztosítható, ha a kondenzátorok hőmérsékleti együtt hatója - 25° C és +50° C tartományban elhanyagolhatóan kicsi.

 

6.7. ábra . Ötelemes Yagi-antenna illesztése omega illesztőtaggal

 

A gamma-illesztés

Tartalom

A negyedhullámú transzformátor (Q-Match)