Menu

8.1.1.1. Collins-szűrők méretezése

 

A 8.4. ábrán egy egyszerű aszimmetrikus Collins-szűrős adóvégfokozat kapcsolási vázlata látható. Az anódot terhelő ZR impedancia a (8.1) összefüggéssel határozható meg. Ha a Π-tagot közvetlenül kötjük az anódra [8.4.(a) ábrán A pontra], akkor a szűrő Z1 bemeneti impedanciájának meg kell egyeznie a ZR terhelőimpedanciával. A Collins-szűrőt azonban általában az anódköri rezgőkör egy megcsapolási pontjára szokás kötni, még hozzá kapacitíve a 8.4.(a) ábra szerinti megoldásban, vagy pedig induktíve egy külön csatolótekercs segítségével [8.4.(b) ábra]. Z1 értéke ilyenkor az á áttételi viszonyból számítható

 

ahol n1 és n2 a megfelelő menetszámokat jelentik. A szűrő rezgőköri elemeinek méretezésekor bizonyos fokig ellentmondásos követelményeket kell kielégíteni; egyrészt minél nagyobb Q körjóságra (L/C-viszony) kell törekedni, másrészt azonban lehetőleg minél nagyobb kondenzátort kell használni, hogy az a felharmonikus tartalom számára minél kisebb értékű rövidzárt képezzen. A gyakorlatban Q=10...15 közötti értékek váltak be a legjobban és leginkább Q =12 érték terjedt el.

    

 

8.4. ábra. Koaxiális kábel csatlakoztatása Π-szárán át:

kapacitív kicsatolás (a) és induktív kicsatolás (b) esetén

 

C2 kapacitás kiszámításához első közelítésben az alábbi összefüggés használható:

 

ahol ω=f a körfrekvencia és f a sávközép frekvencia.

A gyakorlat számára elegendő pontosságot ad az alábbi egyszerűsített összefüggés:

 

ahol C2 pF-ban, f MHz-ben és Z1 kΩ-ban helyettesítendő be.

Ezután kiszámíthatjuk C3 értékét:

 

ahol a ZZ a szűrő kimeneti impedanciája, egyben az alkalmazott koaxiális kábel hullám-ellenállása (általában 60Ω).

Az L2 induktivitás kiszámítása az alábbiak szerint lehetséges:

 

Ebből kisebb elhanyagolással:

 

ahol L2 μH-ben, Z1 és Z2 kΩ-ban, C2 pF-ban és f MHz-ben helyettesítendő be.

A fenti közelítő képlet akkor érvényes, ha Z1=≥10•Z2 és Q≥10.

A Π-szűrő behangolását az alábbiak szerint végezzük:

Az anódköri rezgőkört a Π-szűrő nélkül C1 kondenzátor segítségével rezonanciába hozzuk (anódáram-minimum). Ezután a tápvonallal, illetve antennával terhelt szűrőt az adó kimenetére kötjük. C3 kondenzátort hozzávetőleg közpállásba hozzuk, majd C2 segítségével anódáram-maximumra hangolunk. Ezután C3-at kissé elhangoljuk, és C2-vel ismét maximumra hangolunk; ezt addig folytatjuk, amíg az anódáram a lehető legnagyobb maximumát el nem éri. Ekkor a rendszer rezonanciában és illesztett állapotban van. A hangolási folyamat közben az anódköri rezgőkör hangolókondenzátorát (C2) változtatni nem szabad végig az eredetileg beállított rezonanciahelyzetben marad és csak frekvencia-változtatás esetén, kell utána hangolni.

 

Koaxiális kábelek csatlakoztatása

Tartalom

Koaxiális kábelek csatlakoztatása ultrarövid hullámú végfokozatokhoz