Menu

8.1.1. Koaxiális kábelek csatlakoztatása

 

A legegyszerűbb csatlakoztatás megoldását az adóvégfokozathoz a 8.2. ábra mutatja. A 8.2.(a)  ábra egyfázisú, míg a 8.2.(b) ábra ellenütemű vég fokozatok esetére érvényes.

Ennél a megoldásnál a rezgőkör jósága (Q) nem lehet kisebb, mint 10, különben az LK csatolótekercs nem csatolható elég szorosan az LT rezgőköri tekercshez. Az LK csatolótekercs üzemi frekvencián mért induktanciájának meg kell egyeznie a koaxiális kábel hullámellenállásával.

 

8.2. ábra. Koaxiális kábel csatlakoztatása:

(a) egyfázisú végfokozathoz és (b) ellenütemű végfokozathoz

 

Az optimális kicsatolás elérése érdekében az LK csatolótekercset úgy kell elkészíteni, hogy az LT-hez viszonyított helyzete változtatható legyen. A csatolótekercset mindig LT "hidegvégénél" kell elhelyezni. A kapacitív csatolás csökkentése céljából ügyelni kell arra is, hogy LK "hidegvégével" kerüljön a végfokozat rezgőköréhez. A 8.2.(b) ábra szerinti ellenütemű fokozatnál LK csatolótekercset a rezgőkör közepénél helyezzük el, mert itt található a "leghidegebb" pont, hiszen a rezgőkör itt kapacitíve le van földelve. Ennél a megoldásnál gyakorlatilag mindegy, hogy az LK csatolótekercs földelt vége melyik oldalra kerül, mert a rezgőköri tekercs mindkét vége "meleg".

A csatolótekercs menetszáma az egyes amatőr sávokban az alábbiak szerint méretezhető:

További megoldásként az LK csatolótekercsre sorbaköthető egy CK kondenzátor, amelynek segítségével az LK - CK kör az üzemi frekvenciára hangolható. Az ilyen rezgőkörös kicsatolás további szelektivitást biztosít és a káros melléksugárzások elnyomásának hasznos segédeszköze.

A csatolókörök jósága általában 2...4 között szokott lenni. Minél kisebbre választjuk Q-t, annál szorosabban kell LK-t LT-hez csatolni. Q=2 körjóság esetében többnyire már optimális kicsatolás érhető el, ugyanakkor a kör sávszélessége még elég nagy ahhoz, hogy CK utánhangolása nélkül is át fogja a sávot. A körjóság növekedésével a kicsatolás egyszerűbbé válik: az LK-LT -csatolás lazítható. A sávszélesség csökkenése miatt azonban a kört CK változtatásával esetleg utána kell hangolni, különösen akkor, ha a sáv elejéről a sáv végére hangolunk.

 

8.1. táblázat. Csatolókörök kapacitásértékei Q=2 körjósághoz

 

Amatőrsáv m

Ck kondenzátor maximális kapacitása a tápvonal hullámellenállása szerint

50Ω

60Ω

75Ω

80

450pF

400pF 

300pF

40

230pF

200pF 

150pF

20

115pF

100pF

75pF

15

80pF

70pF

50pF

10

60pF

55pF

40pF

 

 

A 8.1. táblázatban az egyes amatőrsávokhoz  szükséges CK kondenzátor maximális értékeit foglaltuk össze a szokásos koaxiális kábelek hullám ellenállásának és Q=2 körjóságnak figyelembe vételével. A rezonanciához szükséges LK induktivitás értékét számítással vagy az ismert rezgőköri nomogramok segítségével határozhatjuk meg.

Egy ilyen csatolókör behangolásához a tápvonalat bekötjük, majd LK-t előbb csak lazán csatoljuk LT-hez, amikor is CK ki-beforgatásakor a végfokozat anódáramának változásában határozott maximumot tapasztalhatunk. CK kondenzátort ebben a maximumhoz tartozó állásban hagyjuk (a beállított érték helyes méretezésekor hozzávetőleg a 8.1. táblázatban feltüntetett értékeknek fog meg felelni), majd LK és LT között addig növeljük a csatolás mértékét, amíg a végfokozat növekvő anód árama a kívánt bemeneti teljesítményt ki nem adja; ennél a műveletnél CK beállított értékét már nem szabad megváltoztatni. A Q körjóságot, mint ismeretes-az L/C viszony növelésével javíthatjuk; ha tehát szükségesnek látszik, CK kondenzátort kisebb értékre állítjuk, és LK-t növeljük.

Elektromos szempontból teljesen közömbös, hogy a CK forgókondenzátort - a 8.3. ábrának megfelelően - LK csatolótekercs és a kábelér közé kötjük vagy a tekercs másik végére; ez utóbbi meg oldást választjuk olyankor, amikor az alkalmazott  forgókondenzátor forgórésze földpotenciálon van. A szokásos amatőrszintű kimeneti teljesítményeket alapul véve, a kondenzátoron viszonylag kis feszültségek várhatók, ezért egyszerű vevőtípusú forgókondenzátorokat is használhatunk.

 

8.3. ábra. Koaxiális kábel csatlakoztatásának javított változata

 

Az olyan adóvégfokozatoknál, amelyeknél a kimeneti kör egy  Π-tag (Collins-szűrő), nem kell külön csatolókört alkalmazni: a koaxiális kábel közvetlenül csatlakoztatható a kimenetre. A Collins szűrő, mint illesztőtranszformátor kiváló felharmonikus-csillapító tulajdonságával tűnik ki (alul áteresztő szűrő), ezért zavarhatása lényegesen kisebb, mint a 8.3. ábrán bemutatott kicsatolási mód esetén. A következőkben a Collins-szűrők egyszerű méretezési eljárását ismertetjük.

 

8.4. ábra. Koaxiális kábel csatlakoztatása  -szűrőn át:

kapacitív kicsatolás (a) és induktív kicsatolás (b) esetén

  

 

Illesztett tápvonalak csatlakoztatása teljesítmény végfokozatokhoz

Tartalom

Collins-szűrők méretezése