Menu

10.4. Körsugárzó V-dipólus

 

Központi jellegű (pl. klub-) rádióállomások esetében kívánatos a körsugárzó antennahasználata. Függőleges antennák vízszintes sugárzási jelleg görbéje szabályos kör. Sajnos azonban a  hosszabb" amatőrsávokban függőleges dipólusok aligha készíthetők: egy, a 80m-es sávra méretezett antenna magassága 40m (!) lenne; míg az egyszerű negyedhullámú sugárzó, mint pl. egy ground plane- vagy Marconi-antenna is kb. 20m magas lenne.

Egyszerűbben oldható meg a feladat vízszintesen kifeszített huzalantenna segítségével, amely - megfelelően alakítva - az E-síkban közelítően kör alakú sugárzási jelleggörbét ad. Mint az a 10.31. ábrán vázolt görbeseregből kitűnik, a vízszintes dipólus jelleggörbéje módosítható, ha a dipólust középen megtörve, két szárát a vízszintes  síkban egymáshoz különböző szögben feszítjük ki. Az egyenes dipólus nyolcas alakú jelleggörbéjének két minimuma [10.31.(al) és (b1) ábrák] a két szár által bezárt szög csökkenésével fokozatosan ki töltődik, és többé-kevésbé kör alakú jelleggörbébe megy át. Az ábrán bemutatott jelleggörbékből ki indulva különféle, az adottságoknak legjobban megfelelő V- vagy szögdipólusok készíthetők.

 

10.31. ábra. Vízszintes V-dipólus vízszintes síkbeli irányjelleggörbéi:

(a) félhullámú dipólus: 1 - egyenes λ/2-dipólus; 2 - 135°-os λ/2 dipólus; 3 - 90°-os λ/2 dipólus; 4 - 45°-os 1λ-dipólus; (b) teljeshullámú dipólus: 1 - egyenes 1λ-dipólus; 2 - 135°-os 1λ-dipólus; 3 - 90'-os 1λ-dipólus; 4 - 45°-os 1λ-dipólus

 

A szögdipólusok egyetlen "szépséghibája", hogy elméletileg egyetlen szögnél sem érhető el tökéletes körsugárzás; az amatőr-gyakorlatban azonban többnyire az is elegendő, ha az antenna sugárzási jelleggörbéjében nincs kifejezett minimum.

 

A huzalpiramis

Tartalom

A teljeshullámú V-dipólus