Menu

11.1. Az L-antenna, mint többsávos antenna

 

A 11.5. ábrán bemutatott úgynevezett L-antenna a rövidhullámú antennák legegyszerűbb válfajának tekinthető. Külsőre alig különbözik a középhullámon használatos antennáktól.

A teljes L-huzalhossz, amely tehát a készülék antennacsatlakozójáig terjed, és legalább λ/2 a rövidítési tényezője. Az L-antenna többsávos üzemben is használható, ha a 80m-es sávra méreteztük, mint félhullámú sugárzót. Ilyenkor a 40m-es sávban, mint teljeshullámú antenna dolgozik, a 20m-es sávban, mint 2λ-s sugárzó, a 15m-es sávban, mint 3λ-s, a 10m-es sávban, mint 4λ-s antenna.

Sajnos a fenti számítás nem teljesen helytálló. Ha ugyanis a (11.1) összefüggés alapján fres=3500kHz frekvenciával a sugárzó hosszát, mint félhullámú sugárzóét meghatározzuk, az így adódó mechanikai hossz 40,71m lesz. Ha ugyanezt a huzalszakaszt most a fenti képlet alapján a 3,5MHz-hez harmonikus 7MHz frekvenciára akarnánk méretezni, mint teljeshullámú antennát, az így adódó hossz 41,78m lenne, vagyis a teljeshullámú sugárzó több mint 1m-rel lesz rövidebb. Ez a különbség természetesen nemcsak az L-antennánál adódik, hanem minden olyan huzalantennánál, amelyet az üzemi frekvencia felharmonikusain is akarunk üzemeltetni. Oka a különböző rövidítési tényezőkre vezethető vissza.

 

11.5. ábra. Az L-antenna

 

Valamely antenna rövidítési tényezője döntően a sugárzó végén fellépő kapacitív véghatásból adódik. Ha ugyanazt a huzalt felharmonikusan gerjesztjük, vagyis több félhullám alakul ki, a rövidítő hatású kapacitív véghatás csak a huzal legvégén alakul ki, vagyis a közbenső szakaszokon nem érvényesül (11.6. ábra). A kapacitív véghatást a sugárzó rövidítésével lehet kompenzálni, mivel a kapacitív véghatás antennahosszabbító hatású. Mint az a 11.6. ábrából kitűnik, egy több félhullámot tartalmazó sugárzón a kapacitív véghatás természetesen csak a sugárzó két végén fog érvényesülni, ezért nem szabad a huzalt annyira rövidíteni, mint félhullámú sugárzó esetében.

 

11.6. ábra. A kapacitív véghatás és a sugárzó rövidítési tényezőjére gyakorolt hatása

 

Mint az alábbi összeállításból kitűnik, egy, a 3500kHz-es frekvenciára helyesen méretezett félhullámú sugárzó a nagyobb frekvenciájú amatőr sávokban felharmonikusan gerjesztve minden esetben túl rövid lesz:

Rezonanciafrekvencia

Sugárzó hossza

3 500 kHz =0,5λ

40,71 m

7 000 kHz =1,0λ

41,78m

14000kHz =2,0λ

42,32m

21000kHz =3,0λ

42,50m

28 000kHz =4,0λ

42,60m

 

 

A sugárzó rezonanciája tehát felharmonikus üzemben sohasem lesz pontos harmonikusa az alapfrekvenciának.

Az L sugárzó-hossz gyakorlati tapasztalatok alapján optimális kompromisszumként 42,2 m hosszra méretezhető. A rezonancia ez esetben a DX-sávokban általában a sávon belül van (14040, 21140 és 28230kHz), míg a sugárzó hossza a 40 és 80 m-es sávban túl hosszú lesz.

Minthogy az L-antenna teljes hosszában sugároz (a tápvonal hiánya!), intenzív és szinte elháríthatatlan rádió- és tv-vételi zavarokat okoz. Ezért sűrűn lakott területeken adóantennaként használni nem ajánlatos, azonban rövidhullámú vevőantennaként jól alkalmazható.

A felharmonikusok kisugárzásának elkerülése és a rezonancia beállítása céljából ezért az L-antennát az amatőrsávokban általában aszimmetrikusan Collins-szűrő segítségével szokás az adóhoz csatlakoztatni (11.7, ábra). Az ilyen aluláteresztő szűrők méretezését a 8.1.1.1. alpontban tárgyaltuk.

 

11.7. ábra. L-antenna csatlakoztatása Collins-szűrőn át

 

Az L-antenna Collins-szűrővel kombinálva kedvelt univerzális antenna. Segítségével viszonylag jó eredmények érhetők el, ha teljes hosszának legalább 80%-a lehetőleg minél magasabban és zavaró tárgyaktól távol van felfüggesztve.

 

Huzalantennák

Tartalom

A Fuchs-antenna