Menu

11.3. A DL7AB többsávos antenna

 

DL7AB javaslata alapján a huzalantennák viszonylag egyszerűen hozhatók rezonanciába valamennyi amatőrsávban. A DL7AB-antenna esetében a sugárzó elektromos hosszát egy közbeiktatott rezgőkör, azaz tekercs segítségével növelik. A hosszabbító hatás akkor a legnagyobb, ha a tekercs árammaximumban helyezkedik el. Minél közelebb kerül a tekercs az árammaximumhoz, annál kisebb hatást fejt ki. A 11.9. ábrán egy 80m-re méretezett »/2-es sugárzó látható, amelyet több sávos üzemmódban lehet használni. Az árameloszlásokat a rajzon feltüntettük.

 

11.9. ábra. Árameloszlás többsávos sugárzón

 

Ha a sugárzó végétől számított 2,5 m távolságban egy hosszabbító tekercset iktatunk a sugárzó ba, akkor ez a 10 m-es üzemben pontosan az első árammaximum helyére kerül. Ennek megfelelően hosszabbító hatása itt maximális. A 15m-es üzemnél a tekercs már valamelyest az árammaximum elé kerül, ennek megfelelően hosszabbító hatása is csökkenni fog. Minél jobban növekszik a hullámhossz, annál jobban közeledik a tekercs helye az áramminimum felé; ezzel együtt csökken az antennahosszabbító hatása.

Ha a DL7AB szerinti többsávos antenna hosszát a 40m-es sávra méretezzük, akkor a 80 m-es sávban hossza valamelyest rövidebb lesz a kelleténél. Noha a hosszabbító tekercs helye a 80m-es üzemmód esetén majdnem az áramminimumban van, hatása mégis elegendő lesz ahhoz, hogy a sugárzót a 80m-es üzemben rezonanciába hozza. A 40m-es üzemben a sugárzó már mintegy 1,7m-rel rövidebb a kelleténél, azonban mivel a hosszabbító tekercs már közelebb került az áram maximumhoz, ezért ez a rövidülést kikompenzálja. A 20m-es üzemnél már 2,3m hiányozna, a 15m-esnél 2,5 és a 10m-es üzemnél 2,6m hiányozna az antenna optimális hosszából. Mivel azonban a hosszabbító tekercs a növekvő frekvenciával egyre közelebb kerül az árammaximumhoz, ezért az antennát mindig rezonanciába hozza; a tekercs ily módon különféle mértékben növeli a sugárzó  elektromos hosszát és ezzel lényegében valamennyi sávban közel optimális elektromos méretre toldja az antennahosszt.

A tekercs méretének és helyzetének pontos adatait nehéz előre számítani, mivel minden antenna tulajdonságait elsősorban a talajviszonyok, az antennamagasság, a környezet és a táplálás módja határozza meg. A 11.10. ábrán azonban jól használható átlagértékek találhatók.

A DL7AB módszere természetesen minden huzalantennához alkalmazható és segítségével a legtöbb sugárzó valamennyi sávban rezonanciába hozható.

 

11.10. ábra. A DL7AB többsávos antenna Zeppelin táplálása

 

Példaként a 11.11. ábrán egy szimmetrikusan táplált többsávos antennát látunk, amely a 80 m-es sávban már mint teljeshullámú antenna dolgozik.

A DL7AB módszerének legnagyobb előnye, hogy az antenna talppontjában meddő tag több sávos üzemben sem lép fel. Ennek következtében - a többsávos üzem ellenére - illesztett tápvonal is használható lenne.

 

11.11. ábra. Szimmetrikusan gerjesztett DL7AB többsávos antenna

 

Mivel azonban a DL7AB antennát úgyszólván kivétel nélkül feszültség maximumban (nagy impedancián) tápláljuk, ezért az impedanciaillesztést tápvonal esetében nem lehetne elkerülni. Érdekes lenne a DL7AB-féle hosszabbító tekercseket egy többsávos Windom antenna esetében is kipróbálni.

Amatőr-körökben a DL7AB-féle sugárzó idáig még nem nagyon terjedt el, azonban alapvető ötletét a többsávos irányhatású antennák korszerű kiviteli alakjaiban megtaláljuk.

 

 

A Fuchs-antenna

Tartalom

A V-antenna