Menu

12.1. Lezárt huzalantennák

 

A lezárt huzalantennák sugárzási jelleggörbéje hasonlít a közel azonos méretű hangolt huzalantennákéhoz; a különbség csupán annyi, hogy a betáplálási pont oldalára eső sugárzási nyalábok hiányoznak (12.2, ábra): a hangolt antenna kétoldali, míg az aperiodikus antenna egyoldali sugárzó.

 

12.2. ábra. A vízszintes síkbeli irányjelleggörbék összehasonlítása:

(a) 2»-ás hangolt huzalantenna;

(b) azonos méretű lezárt huzal antenna (idealizált irányjelleggörbék)

 

Első közelítésben az aperiodikus antenna úgy tekinthető, mintha a hiányzó nyalábokhoz tartozó energiát a terhelőellenállásban  fűtöttük" volna el.

Minthogy a lezárt huzalantenna esetében a második  vezető" a föld, jó működésének előfeltétele az elektromos szempontból kifogástalan föld. Mivel ez általánosságban ritkán biztosítható, célszerűen úgy járunk el, hogy az antenna alatt egy azzal közel megegyező méretű ellensúlyt: huzal darabot telepítünk, és ezt használjuk föld helyett.

Az aperiodikus huzalantennák nyeresége a huzalhossz-üzemi hullámhossz viszonnyal növekszik. Az antenna hullámellenállása az alkalmazott huzalátmérő és a föld feletti magasság függvénye: általában 500& 600© között van; hasonló értékű a terhelőellenállás is. Adóantennáknál az ellenállás terhelhetősége a rendelkezésre álló adóteljesítmény fele lehet, és az ellenállás nem tartalmazhat meddő (kapacitív vagy induktív) komponenst.

A lezárt huzalantennákat az amatőr-gyakorlatban ritkán használják, mert a szükséges hely és a lezáróellenállás birtokában jobb hatásfokú aperiodikus antennák is készíthetők kis többletmunkával.

 

 

Aperiodikus antennák

Tartalom

A T2FD-antenna