Menu

12.4.3. Rombusz-antennák méretezése és kivitelezése

A melléknyaláb-mentes sugárzási jelleggörbe és  optimális antennanyereség érdekében az α nyílás szög és L szárhossz összehangolt méretezése fontos tényezője a rombusz-antenna tervezésének. Az optimális értékpárok a 12.9. ábrán közölt görbéről olvashatók le.

A vízszintes rendezőre felvitt L szárhossz alatt  az elméletileg elérhető maximális nyereséget is fel tüntettük egy külön skálán; a fő sugárzási oldal irányban elérhető antennanyereség és az L szár hossz között ugyanis közvetlen összefüggés van, ha az α nyílásszöget optimálisan méretezzük. A dB-ben megadott nyereségnél a lezáróellenállásban "elfűtött" 3dB sugárzási veszteséget már figyelembe vettük.

Rombusz-antenna H síkbeli függőleges sugárzási szöge döntően a telepítési magasságtól függ. Ha a rövidebb sávokban minél "laposabb" fő nyalábot akarunk elérni, az antennát legalább λ/2 magasságban szereljük fel. A szárakat úgy kell ki feszíteni, hogy egyik oldalra se lejtsenek.

Rombusz-antennák tervezésekor célszerű, ha a várható hossz és szélességi méretekről tájékoztató adataink vannak. A 12.1. táblázatban a rombusz antennák méretezéséhez szükséges fontosabb adatokat foglaltuk össze. A megadott méretek általában a sávközépre vonatkoznak, azonban a rend kívül nagy sávszélesség miatt nem érdemes túlzott pontossággal méretezni. A tartóoszlopok közötti  A és B távolságokat (lásd a 12.6. ábrát) már eleve  felkerekítettük, azonban célszerű ennél valamivel  nagyobb távolságokat venni, hogy a hátrafelé csillapítás finombeállításához esetleg szükségessé  váló α és β nyílásszög-változtatások lehetőségét  nyitva hagyjuk. Különösen vonatkozik ez nagy szárhosszúságú antennákra, mert ezeknél az irányítóhatás rendkívül éles lesz.

 

12.9. ábra. Lezárt rombusz-antenna optimális α és β nyílásszögének változása az L szárhossz függvényében

 

 

A lezáróellenállás

Tartalom

Többsávos üzem