Menu

13.4.1. A kettős dipólus

 

A legegyszerűbb dipólus-sor két kollineáris, azonos fázisban gerjesztett félhullámú dipólusból áll (lásd a 13.8. ábrát). Mint az ábrán látható, mindkét dipólusnak saját tápvonala van.

 

13.8. ábra. Változtatható irányjelleggörbéjű kettős dipólus:

(a)az irányjelleggörbe átkapcsolása A és B csatlakozási pontok felcserélésével:

(b) a kettős dipólus irányjelleggörbéje tápláláskor azonos fázisban (nyereség 1,8 dB);

(c) a kettős dipólus irányjelleggörbéje tápláláskor ellentétes fázisban (nyereség 1,2 dB)

 

A meg oldás előnye, hogy a tápvonal átkapcsolásával az antenna irányjelleggörbéje változtatható.

Az ábrán vázolt azonos fázisú gerjesztés esetében a fő sugárzás iránya a dipólus tengelyére merő leges [lásd a 13.8.(b) ábrát], és az elérhető nyereség 1,8dB. Ha a kicsatoló tekercsen az egyik tápvonal bekötését megfordítjuk, akkor a dipólusok ellen tétes fázisban lesznek gerjesztve, a teljeshullámú dipólusra jellemző sugárzási irányjelleggörbe alakul ki [lásd a 13.8.(c) ábrát], és a nyereség 1,2dB-re csökken. Ha lehetőség nyílik a két dipólus közötti S térközt a 13.9. ábra szerint növelni, akkor azonos fázisú gerjesztés esetében az antennanyereség növekedni fog.

 

13.9. ábra. Az S térköz megnövelésével kapott nagyobb nyereségű kettős dipólus

 

Így S=0,2λ-nál az elérhető nyereség 2,5dB-re, S=0,3λ-nál 3dB-re nő és maximális értékét 0,4 és 0,6λ között éri el mintegy 3,2dB-lel.

 

 

 

Irányító hatású huzalantennák gyakorlati kivitele

Tartalom

A Franklin-antenna