Menu

14.1.1. Hurok alakú elemekkel ellátott W8JK-antennák

 

Ha az egyszerű (egyrészes) W8JK-antennán egyenes dipólusok helyett hajlított dipólusokat használunk, nagyobb sugárzási ellenállást kapunk, és megnő az antenna sávszélessége. Minthogy kisebb áramok folynak, kisebbek lesznek a vezetékek mentén a veszteségek, vagyis az egyenes dipólusokkal felszerelt W8JK-antennánál jobb hatásfokú antennát kapunk. E hurokszerű kialakítással nagyon jól megközelíthetjük az elméletileg elérhető legnagyobb antennanyereséget. A felharmonikusokon nem rezonálnak a hajlított dipólusok, úgyhogy ezeket az antennákat csak méretezésüknek megfelelő hullámsávban alkalmazhatjuk.

A 14.7. ábrán egyszerű hajlított dipólusokat és kettős dipólusokat [14.7.(b) ábra] tartalmazó változatokat látunk. A gyakorlati méretezési adatokat a 14.2. táblázatról olvashatjuk le. A 14.7.(a) ábra szerinti, egyszerű hurkolt dipólusokkal felszerelt változat megépítése során ügyeljünk arra, hogy a középső, negyedhullámú összekötő vezetéket (D) 240Ω-os szalagkábelből kell kialakítanunk. A 14.2. táblázat szerinti hosszadatokban  0,82 nagyságú rövidülési tényezőt vettünk tekintetbe. A D vezetékek közül az egyiket kereszteznünk kell, vagyis egyszerűen elcsavarjuk 180°-kal.

 

14.2. táblázat. Méretezési adatok a 14.7. ábra szerinti  hurokszerű antennaelemekkel ellátott

W 8 JK-sugárzóhoz

Amatőr-

sáv

Távolság

Hossz-

méretek

Illesztővezeték

A

L

D

S

MHz

m

m

m

m

7

14

21

28

6,61

3,53

2,30

1,55

19,61

9,80

6,56

4,73

8,74

4,37

2,90

2,17

10,50

5,25

3,53

2,55

 

 

14.7. ábra. Hurokszerű elemekből összeállított anten nák W 8 JK szerint:

(a) hajlított dipólusok, a D vezetékek 240Ω-os szalagkábelből; (b) kettős hajlított dipólusok, a D vezetékek 300Ω-os szalagkábelből; (c) illesztővezeték az (a) és a (b) elrendezéshez

 

Mindkét D vezeték negyedhullámú transzformátorként működik (lásd a 6.5. alfejezetet), úgyhogy az XX táppontban kereken 500Ω az impedancia. Ide egy tetszés szerinti hosszúságú, 500Ω hullám impedanciájú tápvezetékkel csatlakozhatunk. Ha 300Ω-os szalagkábelből készítjük el a D vezetékeket, XX után kereken 750Ω-ra transzformáljuk velük az impedanciát. Tetszés szerinti hosszúságú koaxiális kábelt az esetben vehetünk tápvezetéknek, ha az XX pontban bekötjük a 14.7.(c) ábra szerinti  negyedhullámú illesztővezetéket, és az S hosszt a 14.2. táblázat szerint vesszük fel. Ezen az illesztő vezetéken úgy jelöljük ki a ZZ táppont helyét, hogy a látszólagos ellenállás itt 240Ω legyen. Ide egy negyedhullámú kerülővezetéket csatlakoztatunk, és az utóbbit kötjük össze a koaxiális táp kábellel. A 14.7.(b) ábra szerinti, kettős hajlított dipólusokkal ellátott változatban kissé mások az  impedanciaviszonyok. A két összekötő vezetéket (D) 300Ω-os szalagkábelből kell elkészítenünk, és az egyiket itt is keresztezzük. E vezetékek rövidülési tényezőjét a 14.2. táblázatban 0,82-re vettük. Ilyen körülmények között az XX pontban kereken 300Ω-os látszólagos ellenállást kapunk, és egy 300Ω-os szalagvezeték bekötésével itt közvetlenül táplálhatjuk az antennát. Ha 240Ω-osak a D vezetékek, a sugárzó közvetlen gerjesztéséhez egy 240Ω-os illesztővezetéket kapcsolhatunk az  XX táppontra. Mindkét esetben azt is megtehetjük még, hogy egy félhullámú kerülővezetéket csatlakoztatunk az XX ponthoz, és ekkor egy tetszés szerinti hosszúságú koaxiális kábel útján táplál hatjuk az antennát.

 

 

 

W8JK irányhatású antennája

Tartalom

Egyoldalas iránydiagrammal jellemezhető hosszsugárzók