Menu

14.2.1. A ZL special beam

 

Ez az antennarendszer (14.9. ábra) nagyon hasonlít a hajlított dipólusokból felépített W8JK antennára [14.7.(a) ábra], de másként működik. A reflektorként működő R hajlított dipólus körül belül 5%-kal hosszabb az S sugárzónál.

 

14.9. ábra. A ZL special antenna

 

A sugárzó és a reflektor közötti távolság λ/8. A nyolcadhullámú keresztezett összekötő vezeték 135° fáziseltolással gerjeszti a reflektort. Az elektromosan λ/8 vezetékhossz 45° fázisszögnek felel meg, a keresztezés pedig további 180°-ot hoz létre; ennek eredője a 180-45=135° fáziseltolás.

A fő sugárzás, mint a 14.9. ábrán látjuk, merőleges a sugárzó síkjára, és csak az egyik irányban, a reflektortól a sugárzó felé hat. Ebben az irányban az antennanyereség körülbelül 5dB, a hátrasugárzási csillapítás 20 dB körül lehet.

Az XX táppontban 90Ω az impedancia 70Ω-os (például 70-10-1 típusú) koaxiális kábellel közvetlenül lehetne táplálni az antennát, az állóhullámarány elfogadható maradna, de ajánlatos ez esetben a kábel szimmetrizálása. Kis mértékű állóhullámok árán 120Ω-os (például 120 D 10-1 típusú) vezeték is alkalmazható még, de az elektromosan legkedvezőbb megoldás a 240Ω-os szalagvezetékből kialakított és az XX tápponthoz csatlakoztatott negyedhullámú transzformátor (lásd a 6.5. alfejezetben). A talppontban ekkor bőségesen megvan a 600Ω impedancia, ezért egy 600Ω-os, tetszés szerinti hosszúságú "tyúklétra" lehet kis veszteséggel a tápvezeték.

A hajlított dipólusokból felépített antenna csak egysávú üzemre alkalmas. A vízszintesen felfüggesztett antennarendszer axiális  átbillentésével" 180°-kal elforgatható a fő sugárzási irány, azonban a mechanikai nehézségek többnyire megakadályozzák e lehetőség valóra váltását. Ugyanilyen eredményekkel függőlegesen is felfüggeszthető az antenna, és a függőleges tengely körül megfelelően elforgatva a lehető legnagyobb erősítéssel képes ez az antenna a szélrózsa minden irányát feltárni.

A két hajlított dipólust szokásos antenna-litzéből készítjük el, és a D távolságot a rövidhullámú amatőrsávokra körülbelül 20 cm-re vehetjük. A kereskedelemben kapható szokásos, ultrarövid hullámú szalagvezetékből is elkészíthetjük az egész antennát, de ebben az esetben kisebb teljesítő képességgel kell beérnünk. Minden hosszméretet szorozzunk meg a szalagvezeték rövidülési tényezőjével, és vegyük figyelembe a 10.1.4. pontban elmondottakat. Minthogy a reflektor összekötő vezetéke is megrövidül körülbelül 20%-kal, az A távolság szükségszerűen már csak λ/10 lehet. Ez megváltoztatja az iránydiagramot, és kereken 60Ω-ra csökkenti le a talpponti ellenállást. Az ilyen kompromisszumos megoldással eszerint egy 60Ω os koaxiális kábel közvetlenül is- táplálhatja a rendszert.

 

14.3. táblázat. Méretezési adatok a 14.9. ábra szerinti ZL special antennákhoz

Amatőrsáv

Távolság

Hosszméret

R

MHz

m

m

m

7

14

21

28

5,16 (4,23)

2,58 (2,12)

1,72 (1,41)

1,29 (1,06)

20,57 (16,87)

10,30 (8,45)

6,85 (5,62)

5,09 (4,17)

21,70 (17,80)

10,85 (8,90)

7,24 (5,94)

5,39 (4,42)

 

A 14.9. ábra szerinti ZL-antenna megépítéséhez szükséges méretadatokat a 14.3. táblázatban találjuk meg. A zárójelben levő értékek a 0,82 rövidülési tényezőjű, ultrarövid hullámú szalagvezetékből összeállított antennákra vonatkoznak, és megadják a sugárzón és a reflektoron a 10.5. ábra szerinti rövidrezáró áthidalás beiktatásának a helyét.

 

 

Egyoldalas iránydiagrammal jellemezhető hosszsugárzók

Tartalom

A HB9CV-antenna