Menu

15.4.5. Delta alakú hurkot tartalmazó, irányhatású antennák

 

A cubical quad további mechanikai egyszerűsítésére irányuló törekvések vezettek el a deltahurkok alkalmazására (lásd a 15.3. alfejezetet), amely a 10 és a 15m-es sávra korlátozva robusztus és kis helyigényű konstrukciókat tesz lehetővé. Az eddigi közlemények szerint ennek az új szerkezeti változatnak is megvannak a cubical quad jellegzetes jó tulajdonságai, de megbízható összehasonlító adataink egyelőre még nincsenek.

A deltahurok és a quadelem sem a rezonancia kerületben, sem a sugárzási ellenállásban nem különbözik egymástól. Az antennanyereség szem pontjából van egy kis eltérés, mert az egyszerű quadelem nyeresége a félhullámú dipólusra vonatkoztatva 1dB (pontosabban csak 0,9dB), míg a deltahuroknak 0,5dB nyereséget tulajdonítanak. Az antennanyereségben ilyen csekély különbségek általában nem sokat számítanak. Esetünkben azonban ez a különbség a sugárzási tulajdonságok eltérésére utalhat, főként ha az elemek közötti árameloszlással van szorosabb kapcsolatban.

A 15.20.(a) ábrán bemutatjuk a táplált, vízszintesen polarizált quadelem jól ismert ― nyilakkal is értelmezett ― árameloszlását. Világosan láthatjuk, hogy a két vízszintes szakasz, A1 és A2 egyező fázisban kapja a gerjesztést.

 

15.20. ábra. Az árameloszlás egészhullámú hurkon:

(a) quadelemen; (b) deltaelemen

 

Ezek a szakaszok ― minthogy egymástó λ/4 függőleges távolságban párhuzamosak egymással ― a H síkban nyalábolt sugárzású (függőleges nyílásszögű) emeletes rendszert alkotnak. A félhullámú dipólushoz képest megmutatkozó nyereséget itt kizárólag az okozza, hogy a függőleges síkban kisebb a nyílásszög. Nagyon lényeges mellékhatás azonban az, hogy a függőleges síkban kisebb nyílásszög következtében megfelelő mértékben kisebb sugárzás irányul lefelé, a földfelület felé.

Mint a 3.2.2.1. alpontban részletesen kifejtettük, az antenna közelében bekövetkező földreflexiók megnövelik a függőleges emelkedési szöget. Ezzel a távolsági terjedés szempontjából nagyon káros jelenséggel olyankor találkozhatunk, amikor az antenna nagy magasságban van a föld felett, és a függőleges síkban nyalábolja a sugárzást. A cubical quad mint emeletes rendszer kis függőleges nyílásszögben sugároz és ennek megfelelően kicsi a függőleges emelkedési szöge is, úgyhogy előnyösebb az ugyanolyan nyereségű, de egysíkú antennánál.

Ebből a szempontból nézve a 15.20.(b) ábra szerinti deltaelemnek vízszintes irányban egyetlen (A) szakasza van, bár ez a szakasz kereken 25%-kal hosszabb a quadelem A1 vagy A2 szakaszánál. Ezen kívül más vízszintes síkot nem találunk a delta loop antennában. A B1, B2 szakaszok mindkét sugárzóban ellenfázisúak, tehát csak kismértékben járulnak hozzá a kisugárzáshoz; legalábbis nem valószínű, hogy ezek a szakaszok vízszintesen polarizált sugárzást hoznak létre. Arra kell tehát következtetnünk, hogy a deltahurok sem a kis függőleges nyílásszög, sem a "lapos" emelkedési szög tekintetében nem veheti fel a versenyt a quadelemmel.

A gyakorlat esetleg még megcáfolhatja ezeket a tisztán elméleti megfontolásokat, hiszen nem lehet kellő alapossággal figyelembe venni, hogy a deltaelem B1 és B2 oldala hogyan befolyásolhatja a sugárzási viszonyokat.

 

 
Tanácsok a swiss quad antennák megépítéséhez

Tartalom

Delta loop antennák a 10 és a 15m-es sávra