Menu

18.10.3. A háromsávos quad antenna behangolása

 

Ha pontosan a leírás szerint készítettük el az antennaelemeket, csak kisebb mértékű finombeállításokra lehet szükség. Ezeket a beállításokat VK2AOU módszere szerint a következőképpen kell elvégeznünk:

A minden részében teljesen elkészített antenna elemet a földfelszínhez képest vízszintes helyzetben úgy helyezzük rá egy körülbelül 1,5m magas álló falétra legfelső fokára, hogy mindegyik hangolóeleméhez könnyen hozzáférhessünk. Előzőleg hitelesítenünk kell egy tranzisztoros dip-metert oly módon, hogy összehasonlítjuk az állomás vevőjével, és bejelöljük a skáláján a 18.5. táblázat szerinti munkafrekvenciákat.

 

18.5. táblázat. Rezonanciafrekvenciák a hajtűhurkokon

 

Antennaelem

Rezonanciafrekvencia

Hosszú hurok

Rövid hurok

Sugárzó

L3 14,15MHz

18,00MHz

21,03MHz

L4 21,3MHz

28,6MHz

31,0MHz

Reflektor

L1 13,43MHz

15,80MHz

20,20MHz

L2 20,2MHz

26,9MHz

27,3MHz

A szimmetria megőrzése végett a felső sarokban levő rezgőpároknak mechanikailag és elektromosan is meg kell egyezniök az alsó sarokban levő rezgőkörpárokkal

 

A talajtól függőleges irányban mérve mindössze 1,5m távolságban levő antennaelemnek nagyobb a földkapacitása, mint a végleges üzemi állapotban (amikor is függőlegesen beirányítva sokkal nagyobb magasságban van a talaj fölött), és ezt a nagyobb kapacitív terhelést úgy vesszük itt figyelembe, hogy 3...4%-ot levonunk a megadott frekvenciaértékekből.

A szimmetria megtartása végett a felső sarokban levő rezgőköröknek mechanikai és elektromos szempontból is teljesen meg kell egyezniök az alsó sarokban levő rezgőkörökkel.

A hajtű alakú hurkok hajlataiba becsatolt dip-meterrel mindenekelőtt megállapítjuk a meglevő rezonanciafrekvenciákat. Minden esetben három rezonanciadipet kapunk: az egyik magának a hajtűhuroknak a rezonanciája, és ez nem egyezik meg az egyik munkafrekvenciával sem, a másik kettő pedig két további frekvencia, nevezetesen maguk a munkafrekvenciák vagy közelítő értékeik (lásd a 18.5. táblázatot). A középső üzemi sávot a rövid és a hosszú hajtűhurok szolgáltatja (21MHz). Ugyanakkor azonban a 28MHz-es sáv csak a rövid hurkon, a 14MHz-es sáv pedig csak a hosszú hurkon lép fel. A behangolás során változtatandó beállítóelemek a következők:

A 14MHz-es sávban:       a hosszú hajtűhurok L3 és L1 hossza, esetleg a quad hurok huzalának hossza.

A 21MHz-es sávban:       a hosszú hajtűhurokhoz csatlakozó kondenzátor, vagy pedig a kisebb. L4, illetve L2 hajtűhurok huzalának a hossza.

A 28MHz-es sávban:       a kis hajtűhurokhoz csatlakozó kondenzátor.

 Ha például 14,25MHz munkafrekvenciára van szükségünk, és a rezonanciát 14,0MHz-en találjuk meg, vagy rövidebbre vesszük a quadhurkot, vagy csökkentjük a hosszú hajtűhurok induktivitását. Az utóbbit kis lépésekben hajtjuk végre oly módon, hogy 5 – 5cm-es hosszak mentén összesodorjuk a hurok legömbölyített végét, ezáltal fokozatosan rövidítjük mechanikailag az egymással párhuzamosan haladó huzalszakaszok hosszát. A kapacitások beállítása során ügyeljünk arra, hogy a 28MHz-es rezonancián 2pF-os kapacitáscsökkenés 500kHz frekvencianövekedésnek felelhet meg. A kisebb frekvenciájú sávokban megfelelően kisebb a kapacitásváltoztatás hatása. A kapacitás csökkentése végett a kábeldarabok nyitott végén minden egyes alkalommal 1cm-rel hátrább toljuk a külső vezetőt.

A hangolást először 14MHz-en, majd 21MHz-en, végül pedig 28MHz-en végezzük el. A táplált antennaelem hangolása során nagyon jó szolgálatot tesz egy reflektométer. Ennek az antennaelemnek a rezonanciái mindig azokon a frekvenciákon vannak, amelyeken legkisebb az állóhullámarány.

A reflektort hasonlóképpen hangoljuk a 18.5. táblázatban megadott rezonanciafrekvenciákra. Azt is megtehetjük, hogy egy harmadik antenna elemet, egy direktorhurkot is kialakítunk. Ebben az esetben a direktor hangolási frekvenciáit úgy kapjuk meg, hogy a táplált antennaelemre meg adott frekvenciákat 5%-kal megnöveljük.

Ha még a legnagyobb hátrasugárzási csillapításra vagy a legnagyobb előresugárzásra is pontosan akarjuk beállítani a viszonyokat, ezt a munkát már a tervbe vett magasságban üzemszerűen felszerelt antennán kell elvégeznünk. Legelőször a sugárzó rezonanciáit vizsgáljuk felül oly módon, hogy becsatolunk a tápvezetékbe egy állóhullámmérőt, és az üzemi adóval gerjesztjük az antennát. Az adó frekvenciájának változtatgatása közben megfigyeljük, mely frekvenciákon a legkisebb az állóhullám arány. Ezek a frekvenciák felelnek meg ebben az esetben a sugárzó rezonanciáinak, és szükség esetén kissé korrigáljuk a rezonanciafrekvenciákat. Ezután a finombeállításhoz a megállapított rezonanciafrekvenciákon gerjesztjük az antennát. A kisugárzás ellenőrzésére a szokásos módon felállítunk egy kissé távolabb egy vizsgálódipólussal ellátott térerősségmérőt. Az antenna finombeállítása most kizárólag csak a reflektor után állítására szorítkozik. 1,5:1 állóhullámarányt minden munka frekvencián el kell érnünk, a sávok végén viszont 2:1 értéket is kaphatunk.

Anyagjegyzék a 18.42. és a 18.43. ábra szerinti háromsávos quadantennához:

A alkatrész:       1 darab 50x3mm méretű, 2,60m hosszú kemény alumínium cső.

B alkatrész :      4 darab 22x2mm méretű kemény alumínium cső, hosszuk egyenként 3,66m.

C alkatrész:      8 darab 18x1,5mm méretű kemény alumínium cső, hosszuk egyenként 1,22m.

D alkatrész:      8 darab PVC-cső, belső átmérőjük 16...18 mm, hosszuk egyenként 0,25 m.

a alkatrész:       8 darab polisztirol csík, 75x13x6mm.

b alkatrész:       4 darab textilbakelit sáv,100x13x6mm.

c alkatrész:       8 darab hajtűhurok a 18.4. táblázat szerint.

d alkatrész:       8 darab koaxiális kábel a 18.4. táblázat szerint.

e alkatrész:       1 darab baluntekercs műanyagházban a közölt leírás szerint.

Ezenkívül körülbelül 20m rézlitze vagy rézhuzal kell az antenna vezetőjének kialakításához, és gondoskodnunk kell az összeerősítésekhez, ki feszítésekhez és merevítésekhez szükséges apró szerelési anyagokról is.

 

 

VK2AOU konstrukciós megoldása
Tartalom
Többsávos delta loop antennák