Menu

18.3.3. A parazita-elemek

 

Az eddigiekben, amíg a sugárzóelemet és táplálását írtuk le, csupa ismert dolgokról volt szó, a továbbiakban viszont a parazita-elemeket fogjuk ismertetni, és ezek már elvileg is merő újdonságok ebben a DL1FK-antennában. A parazita-elemek rezonanciájának beállításához, a középhez képest szimmetrikusan rezgőköröket alakítunk ki az elemek egyes részeinek felhasználásával, és ráhangoljuk ezeket a rezgőköröket a kívánt frekvenciákra. Szerkezeti felépítésükből kifolyólag a jósági tényezőjük igen nagy lesz, és a rezgőkörökön kívül eső részek szerkezetileg a megfelelő impedanciájú helyeken csatlakoznak a rezgőkörökhöz.

Egy ilyen soksávos DL1FK-elemet vázlatos rajzon a 18.20. ábrán mutatunk be. A szorosabb értelemben vett antennaelemen kívül két lineáris (K1 és K2) hangolótagot is tartalmaz. Ezáltal elvileg három frekvenciát lehet beállítani. Az S1 és S2 leágazások eltolásával az induktivitást, a forgókondenzátor elforgatásával pedig a kapacitást lehet változtatni.

Ha magának az antennaelemnek a hosszát nagyjából a közepes frekvenciának (pl. 21MHz-nek) megfelelően méretezzük ― a számított értéknél valamivel hosszabbra ajánlatos venni ― , a C2 kapacitás lehetővé teszi az elektromos rövidítést.

 

18.20. ábra. Egy háromsávos antennaelem vázlatos felépítése DL 1 FK szerint:

S1 S2 az antennaelemre eltolhatóan rászerelt csőbilincsek; C1 C2 50 vagy 100pF végkapacitású forgókondenzátorok

 

Ugyanakkor azonban a két bilincs közötti S2 rész és C2 egyúttal a kívánt kisebb frekvenciájú, tehát például a 14MHz-es rezonancia beállítására is szolgál. Ezt a beállítást nagyon pontosan kell el végezni, 14MHz-en ez az antennaelem szelektívebb, mint a 20m-es sávra normálisan méretezett antennaelemek (kisebb a sávszélesség). Hasonló képen K1, C1 és S1 a kívánt nagyobb frekvenciájú (esetünkben 28MHz-es) rezgőkört alkotja. Ezt a rezgőkört nagyon gondosan kell behangolni, mert fennáll a hamis hangolás veszélye. Ily módon 28MHz-en mint egészhullámú szakasz működhet az antennaelem. A 21x80° fáziselforgatás miatt azonban az ilyen egészhullámú szakasz parazita elemnek nem alkalmas (a két félhullámú rész ellen tétes fázisban kapja a gerjesztést).

 

18.21. ábra. Parazita-antennaeíem DL1FK szerint

 

 

A 18.21. ábra jelölései

Mint

direktor

reflektor

A kifejtett antennaelem

A hossza (dúralumínium cső)

A C1 és C2 közötti kifeszítés

teljes hossza (antenna-litze)

Az E1, E2 huzalok hossza

egyenként (3mm huzalvastagság)

 

6,80m

 

4,80m

 

1,10m

 

7,40m

 

5,00m

 

1,30m

 

Miután elméletileg most már tisztáztuk a működést, lássuk a gyakorlatban is a DL1FK-elemet. A DL1FK-antennában reflektorként, illetve direktorként alkalmazott parazita-elem a 18.21. ábrán látható. A roppant könnyű és praktikus konstrukciót úgy kapjuk meg, hogy a szekunder sugárzó hosszú, egyenes szakaszának megfelelő méretezésével nagyjából a 15m-es sávnak megfelelő értékre hozzuk az A hosszt. A végek felé fokozatosan csökkenő átmérőjű, egyébként is vékony csöveket ki is kötjük a körülbelül 20cm-re kinyúló kifeszítő toronyhoz (B), hogy megakadályozzuk a túlságosan nagy behajlását. Az erre a célra felhasznált antenna-litzét egy-egy (C1 és C2) porcelán gyűrűvel elszigeteljük a kifeszített elemtől. Ez a feszítő sodrony lehet egyúttal a 10m-es parazita-elem is, ha a teljes hosszát megfelelően méretezzük. A 20m-es sávban az F forgókondenzátorral hangolt D1 E1 E2 D2 kengyel működik. A méreteket a fenti táblázat adja meg.

A direktorra és a reflektorra azonos jelölések magyarázata a következő

Dl, D2        ― köztartó bilincs alumíniumból, hossza darabonként 10 cm;

Cl, C2        ― porcelán gyűrűk ;

B                20 cm magas kifeszítőtorony; a szalag vezetékek támszigetelője is megfelel erre a célra;

F                ― az E1 és E2 vége között alkalmazott, 12...50 pF kapacitású forgókondenzátor;

X               ― az egyenes antennaelem geometriai középpontja. Ezen a helyen fémesen lehet hozzáerősíteni az antennaelemet a tartószerkezethez (feszültségminimum).

Az F forgókondenzátorban közepes adóteljesítményekhez 0,5...1 mm lehet a lemezek közötti távolság.

 

18. 22. ábra. A DL1FK-beam

 

Mechanikailag egy szigetelőtámasszal (például piakril csíkokkal) rögzíthetjük a forgó kondenzátort az antennaelem közepéhez (az X ponthoz), ezenkívül meg kell védenünk az időjárási hatásoktól. Az utóbbi célra valamilyen vízmentes házban vagy műanyag fóliából készített tasakban helyezhetjük el.

A DL1FK-beam külsejéről teljes képet ad a 18.22. ábra. A mintaantennában 4,20m a teljes antennatartó (boom) hossza. A direktor 1,60, a reflektor 2,60m-re van a sugárzótól. A tartóárboc a súlypontban van rögzítve.

Bizonyára feltűntek a porcelán gyűrűkön a feszítősodronyokból kiálló huzalvégek. Ezekkel az egyenként 10cm hosszú  drótfarkincákkal" lehet behangolni a 10 m-es sávban a parazita-antenna elemet. E hangolás során levágunk kisebb darabokat a  farkincákból", amíg el nem érjük a reflektoron és a direktoron a 10 m-es sávnak megfelelő rezonanciát.

 

 

 

A táplálás
Tartalom

A hangolás