Menu

18.8.1. Az antennaelemek

 

Anyaguk rézhuzal vagy litze lehet, keresztmetszetük tág határok között tetszés szerinti. A legjobb azonban az 1,5...2 mm átmérőjű bronzhuzal. A 20m-es sáv sugárzójához és reflektorához külön-külön körülbelül 25m hosszú huzal szükséges. Jelöljük meg a huzaldarab közepét, és ettől jobbra és balra mérjünk le 2,60m-t. Ez az 5,20m-es fesztávolság egy oldalhossz, mégpedig a felső vízszintes oldal. Ezt a huzalt mindjárt hozzá is köthetjük a megfelelő bambuszrudak végéhez. Csatlakoztatjuk hozzá a két függőleges, ugyancsak 5,20m fesztávú oldalt, végül elkészítjük az alsó vízszintes oldalt és a táppontot. Itt egy szigetelő (diószigetelő vagy  kalitcsont") szakítja meg geometriai középpontjában a huzalt. A felesleges huzal végek egyelőre még szabadon lógnak le. Most ugyanígy felszereljük a I5 m-es sáv, végül pedig a 10 m-es sáv huzaljait. A szabad hossz a I5 m-es sávban oldalanként 3,50 m, a 10 m-es sávban 2,55 m. E huzalok helyét természetesen úgy jelöljük ki a bambuszrúdon, hogy a megadott oldalhossz végére mindenhol egy-egy tartó kerüljön. A szükséges pontokat ki is számíthatjuk (szögfüggvények alapján), de próbálkozással is elérjük célunkat.

A reflektorok ugyanolyan oldalhosszúságúak, mint a táplált antennaelemek. A reflektorhatás azáltal jön létre, hogy mindegyik reflektor talp pontjához egy-egy kettős vezeték csatlakozik. Ezek a rövidrezárt csonkok elektromosan meghosszabbítják az antennaelemeket, és eltolják a kisebb frekvenciák irányában a rezonanciát. A reflektor csonkok hossza előzetesen

a 20m-es sávra 2,00m;

a 1 5m-es sávra 1,50m;

a 10m-es sávra 1,00m.

A végleges hosszt a behangolás során kapjuk meg. A reflektorok távolságától függ a rendszer talpponti ellenállása és antennanyeresége. Kézen fekvő és célszerű is úgy állítani be a sugárzó és a reflektor közötti távolságot, hogy a rendszer talpponti ellenállása megegyezzék a felhasználni kívánt tápvezeték hullámellenállásával. A 18.3. táblázatról leolvashatjuk, hogy a sugárzó és a reflektor közötti távolság függvényében mekkora talp ponti ellenállásra számíthatunk, egyúttal a megfelelő mechanikai távolságot is megkapjuk a nagyobb frekvenciájú amatőrsávokra.

 

18.3. táblázat. A quadantennák tápponti ellenállása a reflektortávolság függvényében

 

Talpponti ellenállás

Ω

Reflektor távolság

λ

Reflektortávolság

a 20 m-es sávban

a 15 m-es sávban

a 10 m-es sávban

m

52

60

70

72

75

0,11

0,13

0,17

0,18

0,20

2,34

2,76

3,62

3,83

4,25

1,56

1,85

2,41

2,56

2,84

1,17

1,38

1,80

1,91

2,12

 

A beállítandó reflektortávolság nagyságával természetesen már akkor tisztában kell lennünk, amikor még nem készítettük el a középső részt, hiszen ez utóbbi szabja meg a szögvasak hajlás szögét. Az antennaelemek felszerelése után még feszítsük ki megfelelő műanyag zsinórral az egész rendszert, hogy megkaphassuk a szükséges stabilitást. Az ideális anyag erre a célra a tetszetős PVC köpennyel körülvett üvegfonal, mert nagy a szakítószilárdsága, jól szigetel, és ami különösen fontos, alig nyúlik.

 

 

 

A háromsávos cubical quad antenna
Tartalom
A táplálás