Menu

18.9. A háromsávos CQ-PA-quad

 

A hollandiai CQ-PA amatőrlapban PA0XE egy mechanikailag roppant egyszerű felépítésű és ezért amatőrviszonylatban rendkívül célszerűnek látszó háromsávos quadantennát ismertetett. A CQ-PA-quad további előnye még, hogy nem kell hozzá semmilyen csonk vagy egyéb hangolási segédeszköz, és hogy minden sávban optimális értéken tartja a reflektor távolságát. Ha pontosan megtartjuk az előírt méreteket, nincs szükség behangolásra.

A kereszttartót PA0XE nem hegesztett vasszerkezetből állítja elő, hanem a 18.36. ábra szerint 20mm vastag furnérlemezből készít el egy stabil és megfelelő konstrukciót. A 18.36.(a) ábra szerinti részletrajzon 20 mm-es furnérlemezből két egyforma négyzet látható, az oldalhossz mindenhol 300mm. Mindkét lemezben az egyik oldal közepétől egy-egy 150mm hosszú és 20mm széles bevágás van. Ezt a bevágást úgy kell kialakítanunk, hogy amikor a 18.36.(b) ábra szerint egy másba illesztjük a lemezeket, a közöttük levő szög 105°, illetve 75° legyen (ferdén vágjuk le az éleket!). Ugyanilyen anyagból egy 242x184mm méretű, derékszögű négyszög alakú alaplapot is ki vágunk. Ha jól mértük le az alaplap méreteit, a keresztidom ráhelyezése után a szükséges 105° és 75° szögeket kapjuk meg (a szögfüggvények alapján).

 

18.36. ábra. A CQ-PA-quad középső része:

(a) az egyes lemezek; (b) az összeállított középső rész

 

Az antennának ezt a szívét jól összeenyvezzük és összecsavarozzuk. Az alaplapba be kell süllyeszteni a csavarokat. A keresztidomot többszörösen vonjuk be firnisszel vagy valamilyen jó csónaklakkal. A furnérlemeznél stabilabb és az időjárási hatásoknak jobban ellenálló – de drágább – szerkezeti anyag a megfelelő vastagságú, textilbetétes rétegelt lemez (pl. novotext).

A következőkben előkészítjük a keresztidom alaplapját, hogy megfelelően felerősíthessük majd a tartóárbocra. Egy 3...5mm vastag és 180mm átmérőjű, kör alakú acéllemezt a 18.37. ábra szerint az alaplemez aljára helyezünk. Kerülete mentén egyenletes elosztásban hat lyukat fúrunk bele egy körülbelül 5 mm-es fúróval oly módon, hogy egyúttal az alaplapot is átfúrjuk. Úgy helyezzük el ezeket a furatokat, hogy amikor majd behelyezzük a csavarokat, az alaplemez felső lapján a kereszt idom mellett elég hely maradjon mindegyik csavarfejnek. Egyébként ennek az acéltárcsának nem kell feltétlenül kör alakúnak lennie, esetleg pontosan megegyezhet az alaplap méreteivel (242x184mm).

 

18.37. ábra. A kereszttartó rész hozzáerősítése az antennaárbochoz:

(a) alaplemez; (b) hegesztett fémkarima

 

Tartóárbocnak PA0XE egy 1,5 hüvelykes vízvezetéki csövet ajánl. Először egy körülbelül 3m hosszú csőre van szükségünk, és az egyik végén külső meneteket vágunk rá. Erre azért van szükség, hogy egy csőkarmantyúval meghosszabbíthassuk majd. A cső másik végéhez tompahegesztéssel, pontosan centrikusan hozzáhegesztjük a már elő készített acéllemezt. Az acéllapnak pontosan merő legesen kell állnia az árbocon. Az oldalnyomás felvételére ajánlatos három – derékszögű háromszög alakú – merevítőbordát is behegeszteni [18.37.(b) ábra].

A tartókarok elkészítéséhez három 4,50m-es bambuszrúd szükséges. Hogy hozzáerősíthessük őket a keresztidomhoz, csináltassunk egy kováccsal vagy műszerésszel 16 U alakú csapot; méreteiket a bambuszrudak átmérője szabja meg. A csapok, anyák, alátétkarikák és minden egyéb fém alkatrész is horganyozott vagy kadmiumozott felületű legyen, vagy legalább valamilyen jó védő lakkal vonjuk be őket a rozsdásodás ellen.

 

18.38. ábra. A tartókar felerősítése

 

A tartókarokat a 18.38. ábra szerint rögzítjük keresztidomon. Az áttekintés megkönnyítésére itt csak négy tartókart rajzoltunk meg; a másik négyet ugyanígy, de a szemben levő 105°-os szög belsejében kell felszerelni. Nagyon fontos, hogy a tartókarok pontosan 52,5°-ot zárjanak be a függőlegessel. Ezt a szöget nagyon könnyen megkap hatjuk: az egymást keresztező furnérlemezek 105°-os szögéről papírsablont készítünk, és ezt a sablont behajlítással megfelezzük (105:2=52,5). E sablonok megfelelő ráhelyezésével most már könnyen kijelölhetjük az U alakú csapok furatait. A belső U-csapokat lehetőleg ne helyezzük túlságosan közel a lemezek kereszteződési vonalához, hogy még elég hely maradjon az ellenanyák behelyezéséhez és meghúzásához. A bambuszrudak beenyvezett vastagabbik végét szigetelőszalaggal vagy valamilyen más, megfelelő anyaggal jól burkoljuk be, hogy ne repedhessen el, amikor meg húzzuk az anyákat. A bambuszrudak helyes kezelését egyébként a pont elején már részletesen elmondtuk.

Ezek után előkészítjük és elrendezzük az antennaelemeket is. Anyaguk bármilyen rézhuzal vagy litze-huzal (sodrat) lehet, ha megfelel a mechanikai igénybevételnek. A szükséges hossz összesen kereken100 m.

PA0XE műanyag szigetelésű litzét használt, ezt különösen jól lehetett feldolgozni. A sugárzók és a reflektorok önmagukban alkotják a rezgőrend szert, úgyhogy itt nincs szükség csonkokra vagy más hangoló segédeszközökre. Ez viszont azt je lenti, hogy minden sugárzóhoz külön tápvezeték szükséges; ezért három koaxiális kábelt kell az állomáshelyiségbe vezetnünk. Minden olyan koaxiális kábel megfelel erre a célra, amelynek 50 és 75Ω között van a hullámellenállása.

A reflektorok önmagukban zárt négyszöget alkotó huzalok 18.39.(b) ábra. A sugárzók négyzetének alsó vízszintes oldalát középen ketté kell vágni, hogy be lehessen kötni a tápkábelt [18.39.(a) ábra]. A következő hosszúságú huzaldarabokat kell leszabnunk az antennaelemek elkészítéséhez:

 

20m-es sáv

A sugárzó vezetőjének hossza 21,06m, ebből kétszer 5cm az elválasztó szigetelők felerősítéséhez szükséges. Ily módon magának a sugárzónak a teljes hossza (kiegyenesítve) 20,96m, tehát az oldalhossz 524cm.

A reflektor vezetőjének hossza 22,25m, ebből kétszer 5cm kell a végek előkészítéséhez és forrasztásához; marad tehát a kifeszített hosszra 22,20m, úgyhogy az oldalhossz 555cm.

 

15m-es sáv

A sugárzó vezetőjének teljes hossza 14,34m, ebből kétszer 5cm az elválasztó szigetelő rögzítéséhez szükséges. A kifeszített sugárzó tehát 14,24m hosszú, aminek 356cm oldalhossz felel meg.

A reflektor vezetőjének hossza 15,13m, ebből 5cm kell a forrasztáshoz. Ennek következtében a kifeszített reflektorhossz 15,08m, tehát az oldal hossz 377cm.

 

10 m-es sár

A sugárzó vezetőjének hossza 10,66m, ebből kétszer 5cm kell az elválasztó szigetelő felerősítéséhez. A sugárzó kifeszített hossza tehát 10,56 m, az oldalhossz pedig 264 cm.

A reflektorhoz szükséges hossz 11,25m, ebből kétszer 5cm kell a végek forrasztásához. Ily módon a kifeszített reflektorhossz 11,20m, aminek 280cm oldalhossz felel meg.

 

18.39. ábra. A quadelemek:

(a) a táplált antennaelemek; (b) reflektorok

 

A leszabott huzaldarabokat most hosszúságuk szerint vízszintesen kifeszítjük, és gyorsan száradó lakkal megjelöljük rajtuk azokat a helyeket, ahol majd hozzá kell erősítenünk őket a tartókarokhoz. Sokszor elegendő csak egy erős műanyag zsinórt kötni a kijelölendő helyre, és ha elég hosszú ez a zsinór, és erősen kötjük meg, lelógó végeivel később majd hozzáerősíthetjük a vezetőt a tartó karhoz. Az elemek elrendezését és oldalhosszát a 18.39. ábrán láthatjuk. Ebből a rajzból azt is meg tudjuk, hol kell kijelölnünk a sarokpontokat.

Az egész rendszert a következő sorrendben célszerű összeszerelni:

a)   A négy, ferdén felfelé mutató tartókart rászereljük a keresztidomra.

b)   A sugárzók és a reflektorok felső vízszintes oldalát beillesztjük és hozzáerősítjük a felfelé mutató tartókarokhoz. Az antennaelemek két olyan bambuszrúdról lógnak most le, amelyek 75°-os szöget zárnak be egymással. Ajánlatos ezenkívül valamilyen műanyag zsinórral vagy üvegfonallal ki is kötni a most még könnyen hozzáférhető felső tartókarokat.

c)   A keresztidom alaplapját csavarokkal hozzá erősítjük a körülbelül 3m hosszú árboccsúcshoz. Az utóbbit a keresztidommal együtt most a további szereléshez vízszintes helyzetbe állítjuk. Ideiglenes lábnak PA0XE egy nagyobb faládát ajánl, ennek fedelén és fenekén akkora lyukat fúrunk, amekkora az árboc átmérője. A szerelés befejezéséig az antenna szabadon állhat ebben a ládában.

d)   A négy, ferdén lefelé mutató tartókart hozzá csavarozzuk a keresztidomhoz, az antennaelemek függőleges szakaszait az alsó tartókarokhoz rögzítjük.

e)   A reflektorelemeken összeforrasztjuk a vezetékvégeket, hogy kialakuljon belőlük az alsó vízszintes oldal. A sugárzóelem végei közé egy-egy kis szigetelőt szerelünk. Ezek a szigetelők alkotják az alsó vízszintes oldalak közepén a táppontokat.

f)    Megfelelő műanyag zsinórral kifeszítjük egy más között a tartókarokat. Így az egész rendszer megkapja a szükséges stabilitást és szabályos kocka alakot. Az 50 vagy 60Ω hullámellenállású koaxiális kábeleket a táppontokhoz csatlakoztatjuk, és hozzáerősítjük a keresztidomhoz is, hogy terhelésmentesíthessük a bekötési helyeket.

Ezzel üzemkész állapotba hoztuk a háromsávos CQ-PA-quad antennákat, és most már csak azzal a bizonyára nem könnyű feladattal kell meg birkóznunk, hogy az egész szerkezetet felszereljük a háztetőre vagy valamilyen póznára.

 

 

A táplálás
Tartalom
A háromsávos, egyszerű hurokkal ellátott quad