Menu

19.3. A függőleges antennák sugárzási tulajdonságai

 

A függőleges sugárzók függőleges iránydiagramján nagyon kicsi a függőleges síkban mért emelkedési szög. Valójában ennek az is előfeltétele, hogy jól vezető föld fölött legyen az antenna, vagy megjavítsuk a talaj vezetését valamilyen jó földelő hálózattal. A vízszintes síkban kör alakú a sugárzási diagram, amiből az következik, hogy az egyszerű függőleges rúd körsugárzó.

A 19.7. ábrán példaként közvetlenül a jól vezető talajon elhelyezett, különböző hosszúságú függőleges sugárzók függőleges iránydiagramját mutatjuk be. A negyedhullámú sugárzók függőleges nyílásszöge 10...55°, emelkedési szöge pedig kereken 30° [19.7.(a) ábra]. A 3λ/8 hosszúságú rúdra a 19.7.(b) ábra szerint már kisebb, 8...40°-os nyílás szöget és kereken 23° emelkedési szöget kapunk. Még kedvezőbb a földre állított függőleges fél hullámú dipólus [19.7.(c) ábra], mert hasznos nyílásszöge 5...35°, függőleges emelkedési szöge pedig közel 17°. A leghasználhatóbb sugárzási tulajdonságai a kedvelt 5/8-hullámú sugárzónak vannak: nyílásszöge 3...27°, emelkedési szöge pedig csak 12° [19.7.(d) ábra]. Ha a hullámhossz őt nyolcadánál nagyobbra vesszük a sugárzó hosszát, megint leromlanak a sugárzási tulajdonságok. Ha összehasonlítjuk a vízszintes félhullámú dipólusok függőleges sugárzási diagramját (3.12. ábra) a függőleges sugárzók függőleges sikú dia gramjával (19.7. ábra), az emelkedési szög szem pontjából egyértelműen a függőleges sugárzót te kintjük előnyösebbnek.

 

 

19.7. ábra. A jól vezető földfelületen elhelyezett, különböző hosszúságú függőleges rudak iránydiagramja a függőleges síkban

 

Ugyanerre a megállapításra jutunk akkor is, ha a vízszintes Yagi-antennákkal hasonlítjuk össze a függőleges sugárzót, feltéve hogy a kis emelkedési szöget tekintjük a kedvező ionoszferikus távolsági terjedés legfontosabb előfeltételének.

Annak eldöntéséhez, hogy függőleges vagy víz szintes sugárzót használjunk-e egy bizonyos célra, a helyi adottságokat és lehetőségeket is figyelembe kell vennünk. A függőleges sugárzóval csak akkor érhetjük el célunkat, ha teljesen szabad és lehetőleg sík területen állíthatjuk fel. Ez azt jelenti, hogy a város belsejében nem érdemes például egy üres telken felszerelni. A sűrűn beépített területeken a lehető legmagasabb települési helyet kell kijelölni a függőleges sugárzó részére, hogy kiemelkedjék a környező akadályokból. Ezenkívül magát a föld felszínt is „fel kell emelni" a talppont magasságába, vagyis ellensúlyok (groundplane) alakjában minél terjedelmesebb mesterséges földelőhálózatot létesítünk, és a felállítási pont közelében esetleg fellelhető fémfelületeket és egyéb vezetőképes fémszerkezeteket mind bevesszük ebbe a hálózatba. Ilyen fémszerkezetek a háztetők (bádogtetők), az ereszcsatornák és a levezető csövek, a vízvezeték és a központi fűtés csövei, továbbá a villám hárítók. A lapostetők előnyösebbek az oromtetőknél.

Az az állítás, hogy a függőleges antenna vételre nem lehet alkalmas, bizonyára azon a tényen alapul, hogy mint körsugárzó a függőleges antenna nemcsak a hasznos jeleket veszi egyformán jól minden irányból, hanem a zavaró jeleket is, amelyeket a közelben működő elektromos gépek és készülékek idézhetnek elő.

A függőleges antennák alkalmazása ellen szól látszólag egy további érv is, mégpedig a polarizáció alapján. Mint tudjuk, az amatőrantennák többnyire vízszintes polarizációval sugároznak. Kétségtelen, hogy a függőleges polarizációval kisugárzott jeleket a vízszintesen polarizált antennák 3dB-lel gyengébben veszik, mint a függőleges polarizációjú vevőantennák. Ez a polarizáció változással kapcsolatos veszteség azonban csak a közvetlen hullámterjedés esetében következik be, például amikor a talajhullámot vesszük, vagy általában amikor a méteres vagy a deciméteres hullámok tartományában dolgozunk. A rövid hullámok tartományában szinte kizárólag csak visszavert hullámokról van szó, vagyis olyanokról, amelyek az ionoszféráról visszaverődve jutnak el a vételi pontba, márpedig ezek a visszavert hullámok rendszerint megváltoztatják polaritásukat, úgyhogy végeredményben már nem lehet felismer ni az egyik vagy a másik polarizáció fölényét.

 

A negyedhullámú függőleges sugárzók jellemző adatai

Tartalom

A körsugárzó függőleges antennák szerkezeti változatai