Menu

19.4.1.7. A kapacitív terhelésû groundplane

A függőleges sugárzó szerkezeti hosszát (magasságát) úgy is csökkenthetjük, hogy az úgynevezett tetőkapacitással terheljük az antenna végét. Ez a kapacitás különálló huzalokból tevõdhet össze, vagy egy lapos fémszerkezet lehet. A tetõkapacitással ellátott függőleges sugárzókból egy kis választékot láthatunk a 19.22. ábrán.

 

19.22. ábra. A tetõkapacitásos függõleges sugárzók szokásos változatai

A feszültségmaximum helyén létesített kapacitív terhelés megnöveli az antenna földkapacitását. E végkapacitás hozzáadásával csökkentjük az antenna rezonanciafrekvenciáját, mint ahogyan a közönséges rezgõkörökben is a kapacitás megnö­velése csökkenti a frekvenciát. Ez azt jelenti, hogy a túlságosan rövidre méretezett sugárzókat is rezonanciára bírhatjuk egy tetõkapacitással. A kapacitív terhelésû antennát – ha bizonyos határok között marad a tetõkapacitás – semmiképpen sem nevezhetjük kompromisszumos megoldásnak. Sõt: a terheletlen függõleges antennákhoz képest az ilyen antennának eleve nagyobb a sugárzási ellenállása, tehát jobb a hatásfoka. A nagyobb tetõkapacitások mindenesetre egy kissé eltorzítják a sugárzási diagramot, ezenkívül többnyire nehézségeket okoz a túlságosan nagy végkapacitás mechanikai kialakítása. Elsõsorban a 40 és a 80 m-es sávban használt függõleges sugárzókon alkalmazunk tetõkapacitást. Egyébként azonban nemcsak a negyedhullámú függõleges sugárzókon lehetséges ez a megoldás, hanem bármilyen más hangolt antennán is, ha szabadon áll a vége.

 

 

A rövidített groundplane
Tartalom
Függõleges félhullámú sugárzók és dipólus-sorok