Menu

21.1. Az ultrarövid hullámú antennák polarizációja

 

A rövidhullámok tartományában nincs nagy jelentősége az amatőrantenna polarizációjának, mert az ionoszférán bekövetkező szabálytalan visszaverődések következtében csak ritkán marad meg az eredeti polarizáció. Az ultrarövid hullámokon más a helyzet. Ezek a hullámok nem verődnek vissza az ionoszférán, e helyett inkább egyenes vonalban tovább terjednek. Terjedési útjuk mentén nagyon ritka a polarizáció-változás. Ezért hát azonos polarizációjú adó- és vevőantennára van szükség.

A legerősebben a vízszintes polarizáció terjed (vízszintes sugárzókkal). Az ultrarövid hullámú amatőrállomások majdnem mind vízszintes polarizációval sugároznak, akárcsak az ultrarövid hullámú műsorszóró adók (a II sávban) és általában a III és a IV/V sávba tartozó tv-adók is. Egy néhány I-es sávbeli tv-adó, majdnem minden ultrarövid hullámú mozgó rádióállomás (rendőrségi adó stb.) és a helyi forgalomban egy-egy amatőradó függőlegesen polarizált antennával működik. Az elliptikus és a cirkuláris polarizációnak többnyire a rádióasztronómiában van jelentősége.

A következőkben ismertetett ultrarövid hullámú antennák vízszintes polarizációjúak, tehát vízszintesek az elemeik. Ezek az antennák függőleges polarizációval is működtethetők, mindössze úgy kell elforgatni őket, hogy az elemek függőleges helyzetbe kerüljenek. Azzal mindenesetre számolnunk kell ilyenkor, hogy a sugárzási diagram nem lesz már teljesen egyértelmű, mert a fémes tartóoszlopok is függőleges helyzetűek, és megzavarják a sugárzást. Ezért a függőleges polarizációjú, ultrarövid hullámú antennákat általában vízszintes tartókra szokás szerelni. Ezenkívül a dipólus két felének különböző, a talajtól mért távolsága, ami szintén kedvezőtlenül befolyásolja az irányjelleggörbe H diagramját, ha nem elég magas az antenna.

 

 

 

Ultrarövid hullámú antennák
Tartalom

Tanácsok az ultrarövid hullámú antennák megépítéséhez és felhasználásához