Menu

21.3. A legcélszerűbb URH-antenna kiválasztása

 

"Az egyszerűtől a bonyolult felé" ― ez lehetne az ultrarövid hullámok kezdő amatőrjének a jelszava,amikor a 2m-es sávban antennát akar építeni magának. Minthogy aránylag egyszerű eszközökkel nagyon jó sokelemes URH-antennát lehet építeni, sokan beleesnek abba a hibába, hogy éles irányhatású és nagy nyereségű sugárzórendszert építenek maguknak, és csak az üzembe helyezés után jönnek rá, mennyire nem gazdaságos, nem praktikus megoldást választottak.

A 2m-es sávban lényegesen mások az üzemi viszonyok, mint a rövidhullámok tartományában. Rövidhullámon gyakorlatilag mindig túlságosan is sok állomás között válogathatunk, a 2m-es sávban viszont csak meghatározott napszakokban bukkanunk rá egy-két partnerre, és a hatótávolságok még kedvező topográfiai viszonyok között is 100...200km-re korlátozódnak. Csak akkor nő meg a kínálat a jelentkező állomásokban, amikor a troposzféra viszonyok rendellenesen nagy hatótávolságot tesznek lehetővé, vagy amikor éppen valamilyen verseny van folyamatban (contest). A legközelebbi 2m-es rádiópartnert általában már egészen egyszerű antennával is elérhetjük. A vízszintes síkban éles irányhatású antennák ez esetben nem kellemesek, mert a népszerű  2m-es rundokban" mindig át kell forgatni az adó partner irányába az antennát, ami a vízszintes síkban nagy nyílásszögű sugárzókkal többnyire felesleges. Nagy öröm az URH-amatőrnek az olyan állomásokkal létesített összeköttetés, amelyeket előzőleg még nem sikerült elkapni. Ha olyan antennával próbál vadászni állomásokra, amely nagy teljesítőképességű, de amelynek a vízszintes síkban nagyon kicsi a nyílásszöge, aligha jut kapcsolatba új állomással, hiszen általában előre tudnia kellene, milyen világtájra álljon be. Ha rendszeresen akar eljárni, a vízszintes síkú nyílásszög nagyságának megfelelően esetleg tíz különböző antennabeállításban kell elvégeznie az "általános hívást", és minden egyes hívás után az egész 2m-es sávot át kell kutatnia, hogy észlelhesse a választ.

Aki ismeri a 2m-es sávot, jól tudja, milyen fáradságba és mennyi időbe kerül ez az eljárás. Ha az esetleges partner antennájának is kicsi a nyílásszöge a vízszintes síkban, még kisebb az  összetalálkozás" valószínűsége. A vízszintes síkban nagy nyílásszögű sugárzók alkalmazásával gyorsabban és biztosabban lehet új összeköttetéseket létrehozni, mert az ilyen antenna nagy nyílást fog át a szélrózsában. Az antennanyereségben szükségessé váló többletet úgy érhetjük el a legcélszerűbben, hogy függőlegesen egymás fölé helyezünk egyszerű rendszereket, amikor is a függőleges síkban kisebb lesz a nyílásszög, a vízszintes síkban viszont megmarad az egyetlen rendszernek megfelelő sugárszélesség.

Ezek a megállapítások a népszerű versenyekre még nagyobb mértékben érvényesek, hiszen az antenna gyakori forgatgatása jelentős időveszteséget okoz, és csak növeli a hívóállomások  túlforgatásának" valószínűségét. A versenyeredmények egyértelműen azt bizonyítják, hogy a vízszintes síkban éles irányhatású antennával felszerelt állomásoknak legfeljebb akkor van valami esélyük a sikerre, ha nagyon kedvező helyen települnek, vagy ha szokatlan a hívójelük.

A 2m-es sávban tehát az amatőrök szokásos adási viszonyai között több hátránnyal, mint előnnyel jár a vízszintes síkban kicsi nyílásszög. Ha azonban egysíkú Yagi-rendszerrel nagy antennanyereséget akarunk elérni, feltétlenül ezt a megoldást kell választanunk (főképpen a hosszú Yagi-antennákkal). Ebből a megállapításból azt a következtetést is levonhatjuk, hogy az üzemi gyakorlatban előnyösebb a csoportantenna, mint az ugyanakkora nyereségű Yagi-antenna, mert a csoportantenna nyeresége elsősorban abból származik, hogy a vízszintes síkban aránylag széles sugárnyaláb megtartásával a függőleges síkban csökkentjük a nyílásszöget, míg a Yagi-antennának akkor nagy a nyeresége, ha a vízszintes síkban kicsi a nyílásszög.

Az elmondottak összefoglalásával a következőket ajánlhatjuk a 2m-es antennák gyakorlati alkalmazásához

      A közepes igényekre a három-, legfeljebb hatelemes, szokásos Yagi-antennák a leggazdaságosabbak. A nagyobb Yagi-rendszerek nagyobb nyereségűek ugyan, de megnehezítik az összeköttetések létrehozását, mert a vízszintes síkban kicsi a nyílásszögük.

      Az antennanyereség tekintetében nagy igényeket a függőlegesen sokemeletes, egyszerű Yagirendszerekkel lehet kielégíteni. Ezeknek az antennáknak a vízszintes síkban aránylag nagy a nyílásszögük, úgyhogy még zavartalan forgalmat teszneklehetővé.

      Az állomásvadászathoz, a versenyekhez és a szokásos hatótávolságokhoz képest nagyon nagy távolságú összeköttetések létesítéséhez különösen a csoportantennákat ajánlhatjuk.

      Különleges célokra, például a meteorokon bekövetkező szóródás kihasználására és az egészen nagy távolságok áthidalására a nagy teljesítményű (hosszú) Yagi-antennák bizonyulnak a leggazdaságosabbaknak.

Ezzel kapcsolatban arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a nagy teljesítőképességű, 2 m-es adókhoz kis zajú, érzékeny vevő, az ilyen vevőkhöz pedig nagy teljesítőképességű adó tartozik. Ha fennáll a teljesítőképességeknek ez az egyenlősége, akkor a hallható állomásokat adásban is el kell tudnunk érni. Ellenkező esetben vizsgáljuk meg az adó teljesítményfokozatának hatásfokát, főként pedig a tápvezeték energiakicsatolását, mert a tapasztalatok szerint többnyire ezeken a helyeken van a hiba (8.1.1.2. alpont).

 

 

Tanácsok az ultrarövid hullámú antennák megépítéséhez és felhasználásához
Tartalom

Hosszsugárzók a 2 m-es sávra