Menu

22.4.2. Az emeletes Yagi-antennák táplálása

 

Az emeletes Yagi-rendszerek táplálására fennáll az az alapkövetelmény, hogy minden emeletet azonos fázisban és azonos mértékben kell gerjeszteni.

Két lehetőségünk van:

    Hangolt összekötő vezetékeket használunk fel a gerjesztéshez oly módon, hogy részben mint transzformáló tagokat képezzük ki őket, és gondoskodunk arról is, hogy a középső táppontban ezek az összekötő vezetékek a kívánt impedanciaértéket hozzák létre.

    Megfelelő hullámellenállású és transzformátorhatás nélküli hangolatlan összekötő vezetékeken keresztül gerjesztünk.

A hangolatlan összekötő vezetékek alkalmazását a 13.2. alfejezetben röviden már ismertettük, részletesen pedig a csoportantennákkal kapcsolatban tárgyaljuk, mert többnyire az ilyen antennákat szokás hangolatlan összekötő vezetékeken keresztül gerjeszteni.

Az emeletes Yagi-antennák gerjesztéséhez a legcélszerűbbek a hangolatlan összekötővezetékek, mert ez esetben minden mechanikai nehézség nélkül tetszés szerinti nagyságúra választhatjuk az emeletek közötti távolságot. Ezek az összekötő vezetékek ezenkívül függetlenek a frekvenciától, tehát nem szűkítik be az antennarendszer átviteli sávját. A 22.15. ábrán, ahol erre a gerjesztési módra mutatunk be egy alkalmazási példát, az egyes Yagi-emeletekből csak a táplált hajlított dipólust tüntettük fel, hogy megkönnyítsük az áttekintést.

 

 

22.15. ábra. Két, egymás fölött elhelyezett Yagi-antenna azonos fázisú gerjesztés hangolatlan összekötő vezetékkel

 

Általánosan érvényesek a következő követelmények:

    Az egyes rendszerek talpponti ellenállásának ugyanakkorának kell lennie (esetünkben antennánként 240Ω).

    Az összekötő vezetékek Z hullámellenállásának meg kell egyeznie az egyes rendszerek talpponti ellenállásával (a 22.15. ábra szerinti példánkban Z= 240Ω).

    Az összekötő vezetékek L1+L2 hossza tetszés szerinti lehet, és az emeletek közötti távolság minden kívánt értékének megfelelhet. Fontos az, hogy a középső tápponthoz csatlakozó összekötő vezetékek a geometriai hossz és az elektromos hossz tekintetében megegyezzenek egymással (példánkban L1=L2).

    A kívánt egyenlő fázisú gerjesztés csak abban az esetben lehetséges, ha a dipóluscsatlakozási pontok megfelelően vannak összekötve (példánkban az a pontot az a ponttal, a b pontot a b ponttal kell összekötni).

A középső táppontban párhuzamosan csatlakoznak egymáshoz a két különálló rendszernek megfelelő bemeneti impedanciák, úgyhogy a csatlakozási impedancia e bemeneti impedancia felével egyenlő (párhuzamosan kapcsolt ellenállások), vagyis esetünkben 120Ω. A kettőnél több szintet tartalmazó emeletes antennákban az egymással párhuzamosan kapcsolt, egyébként egyenlő nagyságú talpponti ellenállások számának megfelelően tovább csökken a középső táppontban jelentkező impedancia. Ha például négy Yagi-síkot helyezünk egymás fölé, és mindegyik talpponti ellenállása külön-külön 240Ω, a középső táppontban 60Ω impedanciával számolhatunk (240:4). Ily módon egy szimmetrizáló átalakítón keresztül (lásd a 7. fejezetet) koaxiális kábellel is táplálhatjuk a rendszert.

A középső táppontban jelentkező csatlakozási impedancia sok esetben nem egyezik meg a beépítendő tápkábel hullámellenállásával. Ilyenkor az ismert transzformáló tagok valamelyikével, például egy negyedhullámú transzformátorral hozhatjuk létre a kívánt tápponti ellenállást (lásd a 6. fejezetben). A hangolatlan összekötő vezetékek használatának különösen nagy előnye, hogy minden mechanikai nehézség nélkül szabadon választhatjuk meg az emeletek közötti optimális távolságot. A gerjesztő vezetékek nem tartalmaznak frekvenciafüggő tagokat, tehát nem szűkíthetik be az átviteli sávot, és a központi táplálásban egyenlő nagyságúak az úthosszak, tehát teljesen egyenlő mértékű a gerjesztés mindegyik síkban. Az emeletes Yagi-antennákra is alkalmazható további gerjesztési lehetőségeket a 23. fejezetben tárgyalunk.

Az előbbiekben elmondottak alapján már tetszés szerinti nagyságú Yagi-síkokból tudunk összeállítani emeletes rendszereket, úgyhogy felesleges volna részletesebb leírásokat adni a gerjesztési módszer alkalmazásáról. A következőkben néhány olyan változatot mutatunk be az emeletes Yagi-antennákból,amelyekben a szokásostól eltérő gerjesztést alkalmazunk.

 

 

 

Az emeletek közötti távolság
Tartalom

6/6 elrendezésű emeletes Yagi-antenna OH2EW szerint