Menu

22.4. Emeletes Yagi-antennák

 

Mint már említettük, a 2m-es összeköttetésekben üzemi okok miatt nem nagyon előnyösek a nagyon hosszú és az E síkban rendkívül éles irányhatású Yagi-antennák. Ha azonban a dipólusrések mintájára (lásd a 13.2. alfejezetet) egymás fölött két vagy több síkban helyezünk el Yagi-antennákat, a H síkban éles irányhatást kapunk, az E síkban viszont megmarad a különálló rendszernek megfelelő iránydiagram. Ezáltal az emeletes Yagi-antennák egyesítik magukban a vízszintes síkban viszonylag nagy nyílásszög üzemi előnyét a függőleges síkban kapott nyílásszög csökkenéséből származó nyereségnövekedés előnyével.

Az emeletes Yagi-antennák rövid és pregnáns jellemzésére egyszerű terminológia alakult ki a német URH-amatőrök körében. Ha például emeletszerűen egymás fölé helyezünk két hatelemes síkszerű Yagi-antennát, az így kapott rendszer elnevezése hat a haton, vagyis 6/6. Az ugyanígy felépített, de háromemeletes rendszer értelemszerűen hat a haton a haton, 6/6/6, és a négyelemes Yagi-antennából felépített négyemeletes, 12-elemes dipólusrés neve három a hármon a hármon a hármon, 3/3/3/3. Ezeket az emeletes Yagi-antennákat tulajdonképpen a csoportantennák fejezetében kellene tárgyalnunk, hiszen csoportantennának az olyan antennaberendezéseket nevezzük, amelyeket több egyforma antennarendszerből építünk fel. Az amatőr-gyakorlatban azonban különbséget teszünk csoportantenna és emeletes antenna között, és csoportantennának csak az olyan rendszereket tekintjük, amelyeknek táplált (gerjesztett) elemét egész hullámú dipólusból alakítottuk ki.

 

 

 

Huszonnégy elemes kifeszített hosszú Yagi-antenna
Tartalom

Az emeletek közötti távolság