Menu

25.1.1. A koaxiális antenna

Ez az antenna (25.1. ábra) mint függőleges polarizálású körsugárzó nagyon jól használható a mozgó rádióállomásokon (járműveken). A 19.4.2.1. alpontban már ismertetett sleeve-antenna ultrarövid hullámú változatáról van szó (19.24. ábra).
Egy 60Ω-os, lehetőleg vastag belső vezetőjű koaxiális kábelről (például a 60-10-2 típusúról, amelynek belső vezetője 2,26 mm átmérőjű) λ/4 elektromos hossz (körülbelül 0,97 λ/4) mentén el távolítjuk a külső köpenyt, a külső vezetőt és a dielektrikumot, csak a csupasz belső vezetőt hagy­juk meg. Ezután ráhúzunk egy ugyancsak λ/4 elektromos hosszúságú rézcsövet vagy sárgaréz csövet, ahogyan a 25.1. ábrán látjuk, és összefor­rasztjuk a kábel külső vezetőjével. E cső rövidülési tényezőjét 0,95-ra vehetjük, mert a koaxiális kábel nagyobb végterhelést okoz. A cső, tetszés sze­rinti átmérőjű lehet, csak a belvilágának kell akko­rának lennie, hogy rá lehessen húzni a kábel külső védőköpenyére.

25.1. ábra. A koaxiális antenna

Elvileg egy olyan félhullámú dipólusról van itt szó, amelyet függőleges helyzetben felállítottunk, és alsó felét egyúttal negyedhullámú záróedénynek képezzük ki, hogy szimmetriát hozzunk létre. Az illesztés és a szimmetrizálás közel ideális, ezért olyan kitűnő a lapos kisugárzás és a pontosan kör alakú sugárzási diagram szempontjából a koaxiá­lis antenna.
Ha nagyobb mechanikai igénybevételre számíthatunk, például ha járműről van szó, a λ/4 hosszú­ságú, szabadon álló belső vezetőt ajánlatos egy autóantenna rugalmas fémrúdjával vagy valami­lyen hasonló anyaggal helyettesíteni.

Függőlegesen polarizált ultrarövid hullámú körsugárzók
Tartalom
A függőleges félhullámú sugárzó