Menu

 

Jó ideje kicseréltem az eredeti rádiót egy másikra, de a kijelző az benn maradt. Óra külső hőmérő és fogyasztás jelző van rajta. Többször gondolkodtam mire is lehetne használni, vagy egy hasonlóra kicserélni. Az Opel TiD, ami az Opel Agilában van, teljesen kompatibilis az Ignissel leszámítva a csatlakozót. Nem régiben szembe jött velem az arduino és az Opelhez írt egy-két minta program. Elkezdtem jobban belebújni ebbe a témába, lévén az Ignisnek is Blaupunkt által gyártott kijelzője van. Egy ideig nem nagyon volt megoldás. Letöltöttem mindenféle Opel kijelzőhöz köthető arduino programot. Egy két hónap után rátaláltam a lengyel Ignis klubra ahol egy ottani Ignis tulajdonos „szakinak”(köszönet a munkájáért, és a publikálásért) sikerült megfejteni az Ignis kijelző vezérlését. Mellékelt egy programot is ami egy kicsi módosítás után használható az Ignis kijelzőhöz is. Rémlett, hogy már régebben letöltöttem valami hasonló programot. A sok tid program között meg is találtam, de egy újabb verziót. Szerintem ez a verzió jobban használható.

Bevezetőben néhány szó a kijelzőről. A gyári rádióhoz - mint ahogy az Opeleknél - itt is egy külső kijelzőn jelenik meg a rádió üzenetei. RDS, funkciók, a CD trackjei. Az Opelebe többféle rádiót is bele lehet rakni csereszabatosak, csak meg kell mondani a rádiónak milyen kocsiban van. Erre azért van szükség, mert így tudja a rádió milyen kijelző lesz rácsatlakoztatva. A rádiók és a kijelzők között I2C vonalon küldi az információkat a rádió a kijelzőnek. Az eredeti protokollt a Philips Semiconductor fejlesztette ki. Az eredetihez képest itt annyi a különbség, hogy itt egy MRQ és egy AA jelölésű vezetéket is használnak. Az AA vezeték a kijelzést engedélyezi. Ha az AA a bejáraton nincs +12V, a rádió kikapcsolt állapotában, akkor az Opel kijelzőknél a dátum fog megjelenni, az Ignis kijelzőben is meg van a funkció, de a dátum kijelzést már nem rakták bele a kontrollerbe. Az MRQ az adat küldés elejét és végét jelezheti a kijelzőnek. Szerintem ez a CAN-BUS rendszer esetleges zavarai miatt lehet, jobb indokot nem tudok elképzelni. A meglepetés viszont az volt, hogy több I2C adressre is elindult a kijelző. Az I2C eszközökben van néhány cím azért, hogy ha több eszköz is van egy vonalon akkor ne legyen ütközés, két eszköznek nem lehet ugyanaz a címe. Általában ezt fixen juperek összeforrasztásával lehet változtatni onnantól csak erre a címre válaszol az eszköz. Itt azonban a több I2C adress nem az esetleges ütközéseket küszöböli ki, hisz csak nincs több eszköz a vonalon, hanem különböző kijelző kijelzési variációit hívja le. Vagyis egy adott kijelző cím egy adott kijelzőé, amihez egy Opel típust is lehet párosítani. Tehát van egy fajta kontroller ebben van egy kijelző meghajtó program, és a cím dönti el hány karakter (8, 10, vagy 11) van a kijelzőn. Például a 0x9B egy 10 karakteres kijelző címe. Így ha ezzel szólítjuk meg az Ignis kijelzőt csak 10 karakter fog megjelenni, az első nem. Az Ignis kijelző címe 0x9E. Persze ennek a több rádiós variációnak nincs sok értelme az Ignisnél. Viszont a Blaupunktnál is úgy gondolkodnak, mint az autógyárakban. Egy új típus készítésénél először kipakolják a raktárat, megnézik mit lehet felhasználni, ami pedig nincs abból készítenek. Itt is ez történt van egy kontroller, kijelző rádió meg program. Kicsit testre szabták és már mehet is az autóba. Ezért van az, hogy az előlap mérete is megegyezik az Ignisben lévő rádiónak a többi Blaupunkt méreteivel és ezért tudtam az Ignis rádiót a WagonR-be is belerakni.

Ez a bevezető magyarázza azt, hogy miért is működik az Opel kijelzőhöz írt arduino program - persze kis módosításokkal – az Ignis kijelzővel is.  Ezek a különbségek a kijelző órájának beállítása, 10 helyett 17 ikon van.

Az adat küldés a következőképpen történik:

 

Address = 0x9E
symbol_0
symbol_1
symbol_2
symbol_3
text_0
text_1
text_2
text_3
text_4
text_5
text_6
text_7
text_8
text_9
text_10

A kijelző óráját is egy-egy címmel lehet beállítani.
Az Ignis kijelzőhöz a lengyel leírás alapján a következőket kellett módosítani:

 

Rengeteg dolgot lehet megjeleníteni. Az arduino szenzoroknak nagy a tárháza. A legegyszerűbb, ha egy dátumot jelenítünk meg, az pont 11 karakter.
Kell hozzá egy arduino nano, egy HC06-os bluetooth modul, és egy RTC ami a pontos időt adja.

Mivel az elektronika az autóba kerül, ajánlott a stabil szerelés, egy NYÁK lap, amin jól rögzítve vannak a kis panelek. Az RTC modul szabvány I2C-vel csatlakozik. A kísérleteknél azt tapasztaltam, hogy érzékeny a próbapanel tüske csatlakozásaira. Néhány aduino és fedélzeti kamera halála után kiderült, hogy az autó „nyírja ki” az elektronikát. Fontos a jó táp szűrés mert nem elsőre, hanem kb fél év alatt teszi tönkre az eszközt, mindenféle látható előzmény nélkül. A legegyszerűbb kivitel elfér egy 100x100-as NYÁK-on is. A kapcsolási rajz egy ilyen egyszerűbb felépítést mutat. A program is ehhez a kapcsoláshoz készült.

A saját modulom több funkciót is kijelez. Ezek oldalanként:

Az oldalak közt váltani egy egygombos menüvel lehet.

 

A BOSCH kijelző bekötése

 

1: Gyári hőmérő +

2: Gyári hőmérő -

3: ILLUMINATION (nincs bekötve)

4: IGN

5: GALA

6: GND

7: NC

8: +12V

9: FUEL

10: FUEL GND

11: NC

12: SDA

13: MRQ

14: SCL

15: ANT_REM (AA)

16: NC

 

A kijelző csatlakozója